A héten szabad szemmel láthatunk egy nóvarobbanást
A T Coronae Borealis nóva robbanására már régóta várunk, de a héten az eddigi legnagyobb eséllyel történik meg.
A T Coronae Borealis képes hirtelen fényességnövekedésre, amely jelenség többé-kevésbé 80 évente ismétlődik. Egy ilyen robbanás esedékes a közeljövőben, és egy nemrégiben megjelent kutatás az American Astronomical Society-nél felvetett néhány lehetséges időpontot a kitörésre, kizárólag a csillag múltbeli nóvává válásának időzítése alapján. Az első dátum erre 2025. március 27-e.
Nóva vagy szupernóva?
A nóvák nem tévesztendők össze a szupernóvákkal. Utóbbiban a csillag felrobban, elpusztítva az eredeti csillagot. A T Coronae Borealis egy kettős rendszer, amely egy vörös óriásból és egy fehér törpéből áll, írja a Space.com. A fehér törpe anyagot lop társától, amely aztán felhalmozódik a felszínén. Idővel az anyag hőmérséklete és nyomása megnő, és az anyag termonukleáris reakcióba kezd. Ez felrobban, és a rendszer olyan fényessé válik, hogy a T Coronae Borealis szabad szemmel is látható lesz a Földről.
Az elmúlt körülbelül egy évben a T Coronae Borealis elérte azt a pontot, amikor úgy vélték, hogy robbanás előtt áll. A pontos „mikor” azonban nyitott kérdés.
Jóslás a csillagászatban
A csillagászati jelenségeket két fő kategóriába sorolhatjuk, alkalmi kivételtől eltekintve. Vannak olyan dolgok, amelyeket nagy pontossággal meg tudunk jósolni, mint a napfogyatkozások, a bolygók és más égitestek helyzete; és vannak olyanok, amelyek teljesen véletlenszerűnek tűnnek, mint például a csillagrobbanások.
A visszatérő nóvák, mint például a T Coronae Borealis, a kis harmadik kategóriába tartoznak. Ha az időszak nem túl hosszú, akkor lehetnek olyan múltbeli megfigyeléseink, amelyeket felhasználhatunk a jövőbeli események előrejelzésére. A T Coronae Borealis esetében 1787-ben, 1866-ban és 1946-ban dokumentáltak nóvákat. Úgy vélik továbbá, hogy egy még korábbi kitörést egy 1217-es középkori kéziratban is feljegyeztek. Ez nagyjából megadta nekünk az időszakot, de a részletek vázlatosak.
Nem ismerjük részletesen, hogyan jön létre egy ilyen nóva, ezért a tanulmányozása elengedhetetlen ahhoz, hogy áthidaljuk ezt a hiányosságot. Egy nemrégiben megjelent kutatási jegyzetében Jean Schneider kizárólag a múltbeli kitörési dátumok és a két csillagászati objektum pályamozgása alapján tett néhány előrejelzést, mivel úgy tűnik, hogy a nóva periódusa ezzel függ össze.
Melyik napokon várható?
Az első életképes közelgő dátum március 27-e. Aztán november 10-e, majd 2026. június 25-e következik. Egyik nap sem biztos, és még az is lehet, hogy 2027-ig is elhúzódik. Az a tény, hogy ezt a kitörést nem tudjuk megjósolni, még inkább növeli az esemény iránti érdeklődést, és remélhetőleg a hivatásos csillagászok és a civil tudósok által ma végzett megfigyelések segíthetnek a jövőbeli kitörések – és talán még sok más visszatérő nóva – előrejelzésében.
Ez is érdekelhet:
- Ezeket a molekulákat kell az exobolygók légkörében keresnünk, hogy életet találjunk
- Megtalálták az eddig észlelt legkisebb galaxist, ráadásul itt van a szomszédban
- Oxigént mutattak ki az eddig észlelt legtávolabbi galaxisban
Kiemelt kép: depositphotos.com
