Jeremy Bentham mumifikált teste: Egy filozófus utolsó tanulsága

Az University College London (UCL) folyosóin egy különös “lakó” fogadja a látogatókat már közel két évszázada. Jeremy Bentham, a híres brit filozófus és a utilitarizmus atyja mumifikált teste nem csupán múzeumi látványosság, hanem egy filozófiai manifesztus, amely ma is élénk vitákat robbant ki.

Bentham, aki 1832-ben hunyt el, radikális elképzeléseket táplált a halál utáni lét témájában. Atheistaként nem hitt a lélek túlvilági életében, de mélyen elkötelezett volt a “legnagyobb jó a legtöbb ember számára” elve mellett. Ez a meggyőződése vezette ahhoz a különös kéréshez, amelyet végakaratában foglalt:

“Testemet boncolják fel, megőrzik és kiállítják, hogy továbbra is szolgálhasson az emberiségnek.”

Ez nem volt egyszerű hóbort. Bentham számára az egyén halála után is kötelessége volt a közösség iránt. Az “auto-ikon” elnevezésű koncepciója szerint megőrzött teste folyamatosan emlékeztetni fogja az embereket az élet értelmére és a közösségi felelősségre — az Atlas Obscura.

Az auto-ikon készítésének kalandos története

Bentham halála után barátja, Dr. Thomas Southwood Smith vállalta a test megőrzését. A folyamat nem ment zökkenőmentesen:

1. A fej mumifikálása részben sikerült, de az eredményt túl ijesztőnek találták a kiállításra
2. Viaszból készült egy realisztikus replika
3. A csontvázat kitömték szalmával és eredeti ruháiba öltöztették
4. Az egész kompozíciót ülő pozícióban helyezték el egy speciális ülésben

Az eredeti terv szerint az auto-ikon Bentham barátainak gyűléseire is elkísérhette volna élő társait, de ez a rész sajnos nem valósult meg.

A test vándorlásai: Háborúk, molyok és modern viták

Az auto-ikon élete nem volt nyugodt. A második világháború alatt biztonsági okokból kivitték Londonból. Később az UCL különböző épületeiben kapott helyet, végül egy fakoporsóban kötött ki.

2020-ban döntés született a végleges áthelyezésről, amit több tényező tett szükségessé:

• A fakoporsóban ruhamolyok és szőrmebogarak jelentettek veszélyt a 200 éves ruházatra
• Az UCL campus átalakítása lehetővé tette egy állandó kiállítási hely kialakítását
• A modern konzerválási technikák jobb megőrzési feltételeket biztosítanak

A költöztetés maga is különleges esemény volt. A mumifikált testet speciális műanyag burkolatba csomagolták, hogy megvédjék a londoni időjárástól. Óvatosan tolták át a campuson, figyelve, hogy ne kerüljön galambok célkeresztjébe.

Filozófiai vita egy üvegvitrin körül

Az új kiállítási hely vitákat váltott ki az UCL közösségében és a filozófia világában is. A fő kérdések:

1. Tiszteljük-e Bentham kívánságait? Egyesek szerint az üvegvitrin túl modern és nem illik az eredeti szellemiséghez.
2. Mit szólna maga Bentham? A filozófus hívei szerint pontosan ez volt a cél: hogy halála után is viták forrása legyen.
3. Hol a határ a tisztelet és a tudomány között? A humán maradványok kiállításának etikája ma is égető kérdés.

Tim Causer, a Bentham Project kutatója így fogalmazott: “Bentham számára csak egy kérdés számított volna: vajon ez az elhelyezés növeli-e az emberek boldogságát és hasznos-e a társadalomnak?”

Az auto-ikon modern tanulságai

Bentham teste ma is fontos üzeneteket hordoz:

1. Az élet végessége: A filozófus teste érzékletesen mutatja be a halál természetességét
2. Közösségi felelősség: Az embernek még halála után is kötelességei vannak
3. A haladás eszméje: A hagyományok megváltoztathatók, ha az hasznos a társadalomnak

Az UCL diákjai most már mindennap találkozhatnak ezzel a különleges “tankönyvvel”, amely nem csupán a múltból szól, hanem a jövőről is. Bentham ugyanis bízott benne, hogy példája után mások is hasonló útra lépnek – bár ez a része a tervnek sajnos nem valósult meg.

Az auto-ikon ma is tanít: az élet értelme nem a halál utáni létben van, hanem abban, amit itt hagyunk magunk után. És Bentham esetében ez a tanítás szó szerint testet öltött.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

45 éve jár a kék metró második szakasza – Így épült a 3-as vonal déli szárnya
A történelem 7 legmeghatározóbb fegyvere