Nyulat vagy kacsát látsz a képen? Ezt árulja el rólad a válasz
Az optikai illúziók mindig is lenyűgözték az embereket, hiszen képesek megmutatni, hogyan működik az agyunk, és milyen egyedi módon érzékeljük a világot. Az egyik legismertebb ilyen rajz a kacsa-nyúl illúzió, amely több mint 100 évvel ezelőtt jelent meg először. Ez az egyszerű, de zseniális kép azt mutatja, hogy az emberi agy mennyire kreatív és rugalmas lehet a vizuális információk feldolgozásában.
A kép története
Az Independent beszámolója szerint a kacsa-nyúl rajz először egy német magazinban, a Fliegende Blätter-ben jelent meg anonim módon, a következő felirattal: „Melyik állatok hasonlítanak egymásra leginkább?” Később Joseph Jastrow amerikai pszichológus használta fel 1899-ben kutatásaihoz. Jastrow arra volt kíváncsi, hogy az emberek mennyire gyorsan képesek váltani a két állatra – a kacsára és a nyúlra – való koncentrálás között. Kutatásai szerint minél gyorsabban tudja valaki felismerni mindkét állatot, annál gyorsabban működik az agya, és valószínűleg annál kreatívabb is.
Fotó: Wikimedia
Mit árul el rólad az, hogy melyik állatot látod előbb?
A kép alapján nemcsak azt lehet megállapítani, hogy melyik állatot látjuk először, hanem azt is, hogy milyen gyorsan tud az agyunk váltogatni a kettő között. Azok az emberek, akik gyorsan képesek felismerni mindkét állatot és váltogatni köztük, általában kreatívabbak és rugalmasabbak gondolkodásukban. Érdekes módon az évszakok is befolyásolhatják az eredményt: például húsvét környékén sokan először a nyulat látják meg, míg októberben inkább a kacsát.
A Daily Mail szerint azonban nem csak erről van szó: ha előbb a kacsát látjuk, valószínűbb, hogy pozitív gondolkodással és stabil mentalitással vagyunk megáldva. Azonban ha a nyulat pillantjuk meg hamarabb, az azt jelenti, hajlamosak vagyunk a halogatásra. Hogy ezeknek a kijelentéseknek van-e bármilyen alapjuk, Richard Wiseman pszichológus úgy döntött, egyszer s mindenkorra véget vet a találgatásoknak.
A tanulmányhoz Wiseman professzor és kollégája Caroline Watt 300, 18 és 79 év közötti személyt vont be. A résztvevőknek négy népszerű, kétértelmű képet mutattak be, amelyekkel gyakran találkozhatunk az interneten: az említett kacsa-nyúl rajz, Rubin vázája, a fiatalabb-öregebb nő illúziója és szamár-fóka feladvány.
-
- Rubin vázája. Fotó: Wikimedia
-
- A fiatal-idős nő illúziója. Fotó: Wikimedia
-
- A szamár-fóka illúzió. Fotó: @ananavarro/Twitter
Mítosz vagy pszichológia?
Mind a négy képnél a résztvevők megmondták, hogy mit láttak meg először: például kacsát, nyulat, semmit vagy éppen valami teljesen mást. Ezután kérdőíveket töltöttek ki személyiségükről és gondolkodási stílusukról, beleértve az optimizmust, a halogatás, a holisztikus gondolkodást és a döntéshozatalt. Az eredmények alapján a csapat ezután értékelte a közösségi médiában és a weboldalakon keringő pszichológiai értelmezéseket, amik a következők voltak:
- A kacsa-nyúl rajz esetében a fent említett értelmezés került megerősítésre, vagyis valóban hajlamosabbak halogatni azok, akik a nyulat látják előbb, és pozitívabban azok, akik a kacsát.
- Ha a Rubin vázája című képen az arcokat látjuk előbb, képesek vagyunk részletorientált gondolkodásra, míg ha a vázát pillantjuk meg hamarabb, az a spontán döntéshozatalra való képességet és a részletorientált gondolkodás alacsonyabb szintjét sejteti.
- Ha a harmadik képen az idős nőt látjuk meg először, képesek vagyunk a logikus döntéshozatalra, míg ha a fiatalabbat, akkor valószínűleg szeretjük egyedül, mindenki mástól függetlenül meghozni döntéseinket.
- Az utolsó képen pedig ha a fókát látjuk előbb, részletorientált holisztikus gondolkodás és az analitikus döntéshozatal jellemző ránk.
Valószínűleg mítosz
Wiseman professzor szerint az eredmények alig támasztották alá a közösségi médiában megfogalmazott állításokat. A pszichológus szerint ez inkább egy „újfajta pszichológiai mítosz”. Nem volt például kapcsolat aközött, hogy a kacsát látták meg először és a halogatás között, illetve nem köthető egyik arc felismerése sem a részletorientáltsághoz vagy bármelyik hasonló, korábban felvetett tulajdonsághoz.
Érdemes elolvasni:
