Sokkal jobban hasonlít a Mars a Földre, mint eddig gondoltuk

A Mars, a Naprendszer negyedik bolygója, sok tekintetben különbözik a Földtől, ugyanakkor az utóbbi évtizedek kutatásai azt mutatják, hogy a Mars és a Föld között meglepően sok a hasonlóság, ami új megvilágításba helyezi a vörös bolygó múltját és potenciális lakhatóságát.

A Universe Today szerint a Mars és a Föld méretei eltérő, de nem összehasonlíthatatlanok. A Föld átmérője körülbelül 12 756, míg a Marsé mintegy 6 786 kilométer. A külső szomszédunk tömege mindössze 15%-a a Földének, ami miatt a gravitációja is gyengébb, nagyjából a földi 38%-a. A két bolygó pályája is különbözik, ugyanis a Föld egy viszonylag szabályos pályán kering a Nap körül 1 Csillagászati Egység (AU) távolságban, míg a Mars pályája kissé elliptikusabb, és nagyobb távolságban van (1,52 AU) a Naptól.

A két bolygó tengelyferdesége hasonló, ami évszakok kialakulásához vezet. Egy ottani nap hasonló hosszúságú, mint a Földé, így a nap-éj ciklusok is közel azonosak. A Föld felszínének mintegy 70%-át víz borítja, míg a vörös bolygó felszíne száraz, poros, vas-oxidban gazdag talajjal borított, ami vörös színét adja. Ugyanakkor a vörös bolygónak is vannak sarkvidéki jégsapkája, és a felszín alatt permafroszt, azaz örökfagyott réteg található, amely alatt vízjég rejtőzik. Radarmérések és talajminták is alátámasztják, hogy a Mars középső szélességi fokain is található sekély vízjég.

A Föld és a Mars egymás mellé állítva. Föld: NASA/Apollo 17 legénysége, Mars: ESA/MPS/UPD/LAM/IAA/RSSD/INTA/UPM/DASP/IDA

Mindkét bolygón változatos domborzati formák vannak: hegyek, síkságok, kanyonok, vulkánok. A Mars büszkélkedhet a Naprendszer legnagyobb hegyével, az Olympus Mons-szal, valamint a legnagyobb kanyonrendszerrel, a Valles Marinerisszal. Ezek a képződmények hasonló geológiai folyamatok eredményei, mint a Földön, például vulkanizmus és tektonikus mozgások. A vörös bolygó felszínén található csatornák és vályúk arra utalnak, hogy egykor folyékony víz alakította a tájat, hasonlóan a Földön ismert vízeróziós formákhoz. Ezek a csatornák akár 2 ezer kilométer hosszúak és 100 kilométer szélesek is lehetnek, ami azt jelzi, hogy a Mars egykor melegebb és nedvesebb éghajlatú volt.

Egy friss tanulmány a Rochester Egyetem kutatóitól újabb hasonlóságot tárt fel. A bolygó felszínén található hullámszerű talajformák nagyon hasonlítanak a Föld hideg területein, például az Arktiszon vagy a Sziklás-hegységben megfigyelhető fagyási-olvadási ciklusok által létrehozott soliflukciós lobulákhoz. Ezek a formák a talaj lassú, gravitációs mozgását tükrözik, amelyet a fagyott talaj részleges olvadása okoz. A Mars esetében a vékony légkör miatt a jég nem olvad, hanem szublimál, de a hasonló folyamatok mégis alakítják a felszínt. Ez az eredmény azt jelzi, hogy a klímája is dinamikus és hasonló fizikai folyamatok formálták, mint a Földét.

Bár ma egy hideg, száraz és kevésbé barátságos hely, a bolygó múltja és felszíni jellemzői azt mutatják, hogy sok tekintetben hasonlított a otthonunkra. Méretében, tengelyferdeségében, nap-éj ciklusában, felszíni formáiban és geológiai folyamataiban is vannak párhuzamok. A Mars egykor melegebb és nedvesebb lehetett, ami potenciálisan alkalmassá tette az élet kialakulására.

A legújabb kutatások pedig arra utalnak, hogy a vörös bolygó felszínét a Földhöz hasonló fizikai és klimatikus folyamatok alakították, ami tovább növeli a bolygó tudományos és felfedezési jelentőségét. Ez a hasonlóságok és különbségek összetett képet festenek a Marsról, amely nem csupán egy hideg, vörös szikladarab, hanem egy dinamikus világ, amelynek múltja és jelenje is izgalmas kutatási terület az emberiség számára.

Érdemes elolvasni:

• A statisztikák alapján már hallanunk kellett volna a földön kívüli civilizációk felől
• Tényleg egy szuperszámítógép az univerzum? A gravitáció árulhatja el a választ
• Lehet, hogy nem minden fekete lyuk rendelkezik szingularitással