Átrendeződnek az évszakok: 50 nappal hosszabb a nyár, mint az 1970-es években

Az elmúlt öt évtized során Magyarországon – ahogy az északi félteke többi részén is – jelentősen átalakultak az évszakok. A legszembetűnőbb változás, hogy a nyár mintegy 50 nappal hosszabb lett a hetvenes évekhez képest, míg az ősz és a tavasz rövidebbé vált. Ezek a változások nem csupán az időjárásban, hanem mindennapi életünkben, mezőgazdaságunkban és az ökológiai rendszerekben is érezhető következményekkel járnak.

A nyár kitolódása: 50 napnyi plusz meleg

Az 1971–1980-as években Magyarországon a nyár átlagosan június 21-én kezdődött és augusztus 20-án ért véget. Ezzel szemben a 2010-es években már május 29-től szeptember 17-ig tartott a legmelegebb évszak, vagyis a nyár hossza ötven nappal növekedett, írja a MásfélFok. Ez a változás nem egyedi: az északi félteke közepes szélességein is hasonló tendencia figyelhető meg, ahol a nyár átlagosan 17 nappal lett hosszabb, míg a tél, a tavasz és az ősz rendre 3, 9 és 5 nappal rövidült.

Fürdőzők a hőségben a margitszigeti Palatinus strandon 2024. július 13-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A nyár kezdetét és végét a napi középhőmérséklet alapján határozzák meg: akkor kezdődik, amikor a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 17,71 °C-ot, és akkor ér véget, amikor ismét ez alá csökken. A tél esetében ez a küszöbérték 3,42 °C.

Mi áll a változások mögött?

A jelenség hátterében a globális felmelegedés áll. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése miatt emelkedik az átlaghőmérséklet, ami az évszakok eltolódását eredményezi. A tavasz és a nyár kezdete korábbra tolódik, míg a tél és az ősz később kezdődik, de rövidebb ideig tart. Amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, a század végére akár fél évig is tarthat a nyár az északi féltekén, miközben a tél mindössze két hónapra zsugorodhat.

Ökológiai és társadalmi következmények

Az évszakok átrendeződése jelentős ökológiai hatásokkal jár. A növények különösen érzékenyek a változásokra: ha a tavasz korábban kezdődik, a fejlődésük is előbb indul, így egy hirtelen jött hidegbetörés súlyos fagykárokat okozhat. Emellett a fenológiai fázisok (például a virágzás, terméshozás) is felborulhatnak, ami alacsonyabb hozamot és minőségi romlást eredményezhet – ez pedig nemcsak a természetes ökoszisztémákat, hanem a mezőgazdasági termelést is veszélyezteti.

Az állatvilágban is komoly változások figyelhetők meg. A madarak például korábban kezdenek költeni, de a rövidebb optimális időszak miatt nehezebben tudják fiókáikat megfelelően táplálni, ami a populációk csökkenéséhez vezethet. Az alkalmazkodni képtelen vándormadarak száma csökken, míg az új körülményekhez igazodók jobban boldogulnak.

A hosszabb, melegebb nyarak az invazív fajok, köztük új szúnyogfajok megjelenését is elősegítik, amelyek akár egzotikus betegségeket is terjeszthetnek. Az allergiaszezon is kitolódik, intenzívebbé válik, a rövidebb telek pedig a síszezont rövidítik le.

Mi várható a jövőben?

A klímamodellek szerint, ha nem sikerül csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, az évszakok további eltolódása várható. Ez alapjaiban alakíthatja át a megszokott életmódot, a mezőgazdasági gyakorlatokat és az ökológiai rendszerek szerkezetét. Az évszakok ilyen gyors és jelentős átrendeződése minden élőlény számára kihívást jelent – a változásokhoz való alkalmazkodás lesz a túlélés kulcsa.

Érdemes elolvasni:

• Egyre nyugtalanabbak a kutatók: elérhetjük a klímaváltozás azon pontját, ahonnan nincs visszaút
• A klímaváltozás lassítja a Föld forgását? – Az új tanulmány szerint igen!
• Több millióan halhatnak meg a klímaváltozás következményei miatt az évszázad végére