Egy atommeghajtású tengeralattjáró hűtőrendszere leáll – nem ellenséges támadás, nem technikai meghibásodás miatt, hanem egyszerűen azért, mert elfelejtették befizetni a villanyszámlát. Ez nem egy politikai szatíra része, hanem valóság: 1995-ben egy orosz atom-tengeralattjáró kis híján katasztrófát szenvedett, amikor az áramszolgáltató kikapcsolta az áramot egy vitás számla miatt. Ez az eset tökéletesen példázza, milyen mélyre süllyedt az orosz haditengerészet állapota a Szovjetunió összeomlása után – és hogy milyen veszélyek leselkednek egy hanyatló nukleáris flottára.
A hidegháborúban még a világ egyik legfélelmetesebb flottájaként számon tartott orosz haditengerészet a ’90-es évekre súlyos pénzügyi és logisztikai válságba került. A legsúlyosabb példa erre 1995-ben történt: egy tengeralattjáró hűtőrendszere leállt, miután egy villamosenergia-szolgáltató kikapcsolta az áramot az egyik északi-tengeri bázison, mivel a haditengerészet nem fizette ki a számlát. A nukleáris reaktor így felhevült, és csak szerencsés véletleneken múlt, hogy nem történt radioaktív katasztrófa — írja a BBC.
A Kurszk árnyéka: a békeidők legsúlyosabb tengeri katasztrófája
2000-ben következett a Kurszk atom-tengeralattjáró tragédiája, amely 118 tengerész halálával zárult. Bár a kormány eleinte egy külföldi tengeralattjáróval történt ütközésre gyanakodott, végül egy hibás torpedó robbanása okozta a katasztrófát. A baleset rávilágított a szakszerűtlen karbantartásra, a hiányos kiképzésre és a rendszerszintű hanyagságra – ezek a problémák pedig a mai napig jelen vannak az orosz haditengerészetben.
A K-159 tragédiája: ócskavasként halálba vontatva
A 2003-as év újabb tragédiát hozott: a K-159 jelzésű tengeralattjárót, amely az 1950-es évekből maradt vissza, évekig rozsdásodott, mielőtt végül eldöntötték, hogy szétszerelik. A vontatás közben azonban a hajó elsüllyedt – kilenc tengerész halálát okozva. A vádak szerint a vontatást rossz időjárási körülmények között, túl gyorsan hajtották végre, és nem is lett volna szabad legénységet tartani a fedélzeten. A baleset szimbolikus: az orosz haditengerészet már lebontani sem képes saját hajóit biztonságosan.
A Peter the Great bezárása: veszélyesnek ítélt zászlóshajó
Admiral Kuroyedov, az orosz haditengerészet akkori főparancsnoka 2004-ben bejelentette, hogy az Északi Flotta büszkeségét, a Peter the Great atomcirkálót két hónapra kivonják a szolgálatból. A hajó nukleáris reaktora annyira elhanyagolt állapotban volt, hogy túl veszélyesnek ítélték a nyílt vízi bevetéshez. Az egész legénységet újraképzésre küldték – mindez egy világklasszis hadihajónál, amelynek technológiai csúcsterméknek kellett volna lennie.
Kudarcba fulladt rakétatesztek: régi emlékek, új hibák
2004-ben, nem sokkal a Kurszk emléke előtt, Vlagyimir Putyin elnök jelenlétében tartott tengeri hadgyakorlaton egy atom-tengeralattjáró két interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) próbált kilőni – mindkettő beragadt az indítócsőben. Másnap egy testvérhajó kilőtt egy rakétát, amely a levegőben felrobbant. Katonai szakértők szerint „csoda”, hogy egyik sem robbant fel a tengeralattjárón belül.
Csökkenő ambíciók: a globális hatalom visszahúzódik
Az orosz haditengerészet ma már csak árnyéka egykori önmagának. Egyetlen repülőgép-hordozója maradt, az Admiral Kuznyecov, amelyet már csak pilótakiképzésre használnak. A hajó 2000-ben épp egy mediterrán bevetésre készült – a Kurszk-tragédia miatt azonban a küldetést lefújták. Oroszország ma már inkább part menti védelmi stratégiákra koncentrál, és új hadihajókat is legfeljebb kisebb korvettek és fregattok formájában épít.
Tengeren túli visszavonulás: búcsú Vietnámtól
2024-től Oroszország megszünteti Cam Ranh-öbölben (Vietnám) lévő katonai támaszpontját is, így egyetlen tengeren túli logisztikai bázisa marad: a szíriai Tartusz. Ez is mutatja, mennyire beszűkült az orosz globális katonai jelenlét az utóbbi években.
Éhezés, gyilkosság, fosztogatás: a flotta sötét hétköznapjai
1994-ben négy sorkatona halt meg a Csendes-óceáni flottában alultápláltsághoz köthető gyomorbetegségben. 1998-ban egy 19 éves matróz nyolc társát ölte meg, majd azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja a tengeralattjárót. És a korrupció? Orosz televíziós riportok szerint tisztek és bűnbandák együttműködésével telekommunikációs eszközöket, levegőtisztító berendezéseket, sőt torpedókat loptak el hadihajókról, hogy külföldön értékesítsék őket.
Egy széteső tengeri nagyhatalom
Az orosz haditengerészet helyzete nem pusztán technikai vagy pénzügyi kérdés – stratégiai jelentőségű probléma, amely globális következményekkel járhat. Amíg egy nukleáris tengeralattjáró hűtőrendszere képes leállni egy elfelejtett számla miatt, addig mindenki jogosan teszi fel a kérdést: mi történik akkor, ha legközelebb nincs ekkora szerencsénk?
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Hunyadi János a király törvénytelen gyermeke lehetett
A Hitler elleni merénylet, ami megváltoztathatta volna a történelmet
itt tudod támogatni az oldalunkat
