Jelentősen gyorsult az emberi evolúció a húsfogyasztás megjelenésével

Az emberi evolúció egyik jelentős mérföldköve a húsfogyasztás megjelenése volt, amely nem csupán táplálkozási szokásainkat változtatta meg, hanem mélyreható genetikai és biológiai hatásokat is kiváltott – derül ki egy friss tanulmányból, amely a Cell Genomics folyóiratban jelent meg.

Az emberi elődök étrendjében bekövetkezett váltás a főként növényi alapú táplálkozásról a húsfogyasztás jelentős növekedésére egy fontos evolúciós fordulópont volt. Ez a változás nemcsak az életmódunkat, hanem a testmagasságunkat és az anyagcserénket is befolyásolta. A kutatók szerint a testmagasság és az anyagcsere szoros összefüggésben állnak egymással, és ezt a kapcsolatot egyetlen genetikai variáns, az rs34590044-A jelölő okozhatta, amely az ACSF3 nevű gén működését szabályozza.

Az ACSF3 gén a sejtek energiatermelő központjában, a mitokondriumokban található, és kulcsszerepet játszik az aminosavak lebontásában, különösen azokban, amelyek a húsban találhatók. Amikor az ACSF3 gén aktivitása megnő, az anyagcsere felgyorsul, és a csontok növekedése is fokozódik. Ezt a kapcsolatot a kutatók több mint félmillió ember genetikai adatainak elemzésével támasztották alá, majd kísérleteket végeztek számítógépes modelleken, sejtkultúrákban és élő egerekben is. Az egerek, amelyek megkapták az ACSF3 variánst és húsutánzó étrendet, nagyobbra nőttek és több energiát használtak fel, míg a gén hiányában az anyagcsere lelassult és a csontnövekedés mérséklődött, írja az Earth.com.

Az rs34590044-A variáns nem véletlenszerűen terjedt el az emberi populációk között, hanem szorosan követte a húsfogyasztás elterjedését. Gyakrabban fordult elő húsfogyasztó kultúrákban, például a jamnaja népcsoportnál, míg a korai növénytermesztő közösségekben ritkább volt. Az elmúlt 5 ezer évben, amikor a húsfogyasztás ismét megnőtt bizonyos populációkban, a gén variánsának előfordulása is újra emelkedett. Ez az evolúciós folyamat jól mutatja, hogy a természetes szelekció megőrizte azt a genetikai változatot, amely előnyt jelentett a húsban gazdag étrenden élők számára.

Az ACSF3 gén nemcsak az energiatermelést segíti elő, hanem csökkenti a mérgező melléktermékek, például a metilmalonsav (MMA) felhalmozódását, amelyek károsíthatják a mitokondriumokat. Ez a tisztító hatás lehetővé teszi a sejtek hatékony működését és a szervezet megfelelő növekedését. A kutatók szerint az ACSF3 gén működésének jobb megértése hozzájárulhat a metabolikus betegségek, mint a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás és a metabolikus szindróma kialakulásának jobb megértéséhez is.

A húsfogyasztás nem csupán táplálkozási szokásaink megváltozását jelentette, hanem egy genetikai evolúciós ugrást is előidézett, amely meghatározó volt a modern emberi testfelépítés és anyagcsere kialakulásában. Az ACSF3 gén variánsa példázza, hogyan alakultak ki olyan finom genetikai szabályozások, amelyek lehetővé tették, hogy az emberi szervezet hatékonyabban használja fel a húsból származó energiát, ezáltal jobb túlélést és alkalmazkodást biztosítva a változó környezethez. A kutatás tovább folytatódik, hogy még több ilyen, étrenddel összefüggő genetikai változást fedezzenek fel, amelyek az emberi evolúció kulcsfontosságú tényezői lehetnek.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat