Az első magyar írás látható a potaissai szfinxen?

A potaissai szfinx feltételezések szerint a 3. századból származik – ez lehet az első magyar írásos lelet?

Egy Amerikában élő magyar szakértő azt állítja, megfejtette a potaissai szfinx feliratát, és az ősmagyar nyelven íródott. Látszólag óriási szenzációról van szó: magyar szöveget rögzítettek a mai Románia területén a 3. században. Már, ha tényleg így van.

Egy magyar kutató megfejtette a potaissai szfinx feliratát

Tavaly januárban meglehetősen merész állítás látott napvilágot egy amerikai egyetemi szaklapban, amelynek szerzője egy honfitársunk, Révész Péter. Révész Péter a Nebraskai Egyetem alkalmazásában dolgozik, számítástechnikai módszerek segítségével kutatja az archaikus nyelvi formákat, írja a Promotions.

Egy 2024-es tanulmányában, amit a Mediterranean Archaeology and Archaeometry című, angol nyelvű szakmai lapban tett közzé, érdekes elméletet fejt ki. Szerinte a mai Románia területén megtalált potaissai szfinxen szereplő felirat egyfajta protomagyar nyelv lehet. A kutató arra jutott, hogy a szöveg egy rövid, de szokatlan vers.

A szobor talapzata körüli feliratot archaikus görög ábécével jegyezték fel, a fonetikai értékek viszont olyan szöveget adnak, amely görög nyelven értelmetlen. Éppen ez okozott fejtörést korábban a megfejtésben.

A szöveg Révész Péter értelmezése alapján jobbról balra olvasható, és úgy gondolja, az írnok a görögtől eltérő nyelven, de a görög ábécét használva próbált meg feljegyezni valamit. Véleménye szerint a fonetikai értékek egy rövid, ritmikus verset rögzítenek protomagyar nyelven.

Kép: Public Domain

A szöveg átiratban nagyjából ezt jelenti:

Íme, imádd, itt a híres (szent) oroszlán

Ez a szfinx tiszteletére vonatkozó parancsként értelmezhető. „A betűk elsőre rejtélyesnek tűnhetnek, de amint észrevesszük a tükrözést, a karakterek könnyen felismerhetővé válnak, mint a görög ábécé betűi, néhány közülük archaikusabb formában” – mondta a kutató a McClatchy Newsnak.

Egy történelmi átverés

A lelet a történet állítólag a mai Romániában, az egykori Dacia római provincia területén került elő Potaissánál, a modern kori Torda helyén, ám az 1848–1849-es szabadságharc alatt nyoma veszett. Bár a figurát soha nem találták meg, fennmaradt róla egy részletes rajz, amelyet azóta sokan vizsgáltak.

A feliratot övező vita 1847 februárjában kezdődött, amikor a lipcsei Illustrirte Zeitung újság közölte a szoborról készült rajzzal együtt. A hír akkor komoly felbuzdulást okozott magyarországi szakmai körökben. A korszak egyik legjelentősebb régésze, Luczenbacher, magyarosított nevén Érdy János ekkor előállt a felirat megfejtésével, amely nagyban hasonlított Révész Péter mostani megoldásához. Érdy János ezzel együtt kijelentette, hogy a tárgy nem több koholmánynál.

A potaissai szfinx története hosszú időre feledésbe merült, a magyar és külföldi szakemberek túlnyomó többsége hamisítványként könyvelte el a szobrot – igaz, akadtak kutatók, akik továbbra is hitelesnek tekintették. Az 1980-as években aztán Nicolae Vlassa kolozsvári román régész Kemény József gyűjteményében megtalálta az eredeti leírást és rajzot a tárgyról, ez pedig megerősítette a hamisítás tényét.

A szfinxről szóló beszámolót valószínűleg maga Kemény József küldte el a lipcsei újságnak közlésre, az eljuttatott kézirat egyik példánya ugyanakkor megmaradt gyűjteményében. Kemény József utóbb elterjesztette, hogy a szobor elveszett a szabadságharc alatt, ezért nem lelni az eredeti figurát. „Itt van a titok nyitja, Kemény József ugyanis a 19. század legnagyobb hamisítója volt. Ha van egy forrás, amelyet csak tőle ismerünk, csak az ő másolatában maradt fenn, akkor az 99,9 százalékos bizonyossággal hamisított” – mondta Nagy Levente, az ELTE Román Filológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a 24.hu-nak.

További kételyek a potaissai szfinx kapcsán

A megfejtett vers Révész Péter szerint azért figyelemre méltó, mert a szfinxkultusz nem volt része az ókori római mitológiának, amelyben a ma sokak által ismert római istenek és istennők kaptak helyet. Révész Péter úgy véli, a szobor egyedülálló abban a tekintetben, hogy egy olyan kisebbségi vallásról árulkodik, amelyről a Római Birodalomban kevés feljegyzés maradt fenn. Ezesetben nem biztos, hogy a potaissai szfinx ilyen ritka lelet.

Apollón és Artemisz megöli Niobé gyermekeit. Római művészeti alkotás. Lehet, hogy Pheidias elveszett frízének ábrázolása, amely egykor az olümpiai Zeusz-templom kolosszális szobrát díszítette. Fotó: Marie-Lan Nguyen/Wikimedia

Továbbá az is kérdéses, hogyan került egy magyar nyelvű szöveg a mai Románia területére a 3. században, amikor őseink a korszakban még az Ural-Aral-Kaszpi régióban éltek. Ráaádsul Révész Péter nem nyelvész, hanem informatikai szakember, korábban pedig többek között a sumer és a magyar, valamint a minószi és a magyar nyelv rokonságával is foglalkozott.

Ez is érdekelhet:

• Legalább 650 éves pincét tártak fel a Budavári Palotában
• Karahan Tepe a Göbekli Tepe testvérhelye, amely átírhatja az őstörténelmet
• Egy Tiszafüred közelében feltárt bronzkori temető különleges betekintést nyújt a 3500 évvel ezelőtti közösségek életébe