A NATO főtitkára 400%-os rakétavédelmi fejlesztést sürget
Mark Rutte NATO-főtitkár a londoni Királyi Külügyi Intézetben tartott júniusi beszédében kijelentette: a szövetség jelenlegi rakétavédelmi képességei nem elegendőek, ezért 400%-os növelésre van szükség. Az orosz fenyegetés szerinte valós és belátható időn belül támadással is járhat.
Rutte: Készül az orosz hadigépezet
Májusban még azt akarta Mark Rutte, a NATO főtitkára, hogy a tagállamok növeljék védelmi kiadásaikat a GDP 3,5%-ára, és további 1,5%-ot fordítsanak biztonsági célú infrastruktúra-fejlesztésre – így teljesítve Donald Trump 5%-os követelését. Most ennél is erőteljesebb üzenetet fogalmazott meg: a NATO-tagoknak szerinte négyszeresére kell növelniük lég- és rakétavédelmi ráfordításukat.
Rutte a londoni Királyi Külügyi Intézetben tartott beszédében sem kertelt: szerinte Oroszország öt éven belül kész lehet katonai erővel fellépni a NATO ellen.
Ne áltassuk magunkat – a rakétáknak nincs útlevelük, és csak percek kérdése, míg elérnek egy európai fővárost
– figyelmeztetett a főtitkár.
Hozzátette, hogy ma már nem érdemes keleti és nyugati szembenállásról beszélni, csak a közös szövetségről, a NATO-ról, ahol viszont a közös védelem létkérdéssé vált.
400%-os növelés a lég- és rakétavédelemben
Rutte hangsúlyozta, hogy a NATO jelenlegi lég- és rakétavédelmi rendszerei képtelenek lennének megállítani egy nagyszabású támadást, ezért a szövetségnek gyökeres ugrásra van szüksége. A „400%-os növelés” alatt nem egyszerű bővítést ért, Rutte szerint a NATO lég- és rakétavédelme nem csak mennyiségileg kell, hogy nőjön: Ehhez egy igazi „kvantumugrásra” (quantum leap) van szükség. Vagyis nem csupán kibővítésről van szó, hanem a szövetség védelmi logikájának és képességeinek alapvető átalakításáról.
A cél: olyan, Európa-szerte összehangolt rakétavédelmi hálózat létrehozása, amely valóban képes kivédeni a percek alatt becsapódó, hiperszonikus rakétákat. A tagállamok védelmi rendszerében jelenleg többek között Patriot- és IRIS-T típusú rendszerek is működnek, a bővítés ezek továbbfejlesztésére vagy új rendszerek beszerzésére is kiterjedhet.
Starmer ígérete: Nagy-Britannia emeli a kiadásokat
A főtitkár a brit miniszterelnökkel, Keir Starmerrel is tárgyalt. A találkozó után Starmer bejelentette: az Egyesült Királyság 2027-re a védelmi kiadásokat a GDP 2,5%-ára, 2034-re pedig 3%-ára emeli. Ez jelentős vállalás, különösen az ország gazdasági helyzetét tekintve, és jól mutatja, hogy a NATO-tagállamok vezetői egyre komolyabban veszik a növekvő biztonsági fenyegetéseket.
Mark Rutte főtitkár brit katonákkal tárgyal egy Reaper típusú drón mellett a Royal Air Force egyik bázisán. Fotó: NATO / nato.int
Hágai csúcstalálkozón jöhet az 5%-os cél
Rutte reményei szerint a tagállamok a júliusban Hágában tartandó csúcstalálkozón hivatalosan is elfogadják a 3,5+1,5%-os célkitűzést, vagyis hogy a GDP 5%-át fordítsák közvetlen vagy közvetett védelmi kiadásokra. Ez jelentős ugrás lenne a jelenlegi 2%-os célhoz képest, amelyet sok tagország még mindig nem teljesít.
A javasolt rendszerben a 3,5% kifejezetten katonai célokat szolgálna – például fegyverbeszerzést, katonai kiképzést, hadgyakorlatokat –, míg az 1,5% az infrastruktúra fejlesztését célozná, például repülőterek, hidak, tengeri kikötők megerősítését, amelyek háborús helyzetben kulcsfontosságú logisztikai szerepet tölthetnek be.
Egy új korszak küszöbén?
A védelmi kiadások radikális emelését Rutte nemcsak szükségesnek, hanem elkerülhetetlennek is tartja. Beszédében utalt arra is, hogy a szövetségnek nem elég csak reagálnia a fenyegetésekre, proaktívan kell felkészülnie egy olyan világra, ahol a biztonság már nem magától értetődő. Itt idézte Winston Churchillt is, és hangsúlyozta, hogy a történelemből tanulva ahhoz, hogy megőrizzük a békét, fel kell készülni a háborúra.
Ahogy fogalmazott: „Nincs már kelet vagy nyugat. Csak NATO van.”
Kiemelt kép: NATO / nato.int
Ez is érdekelhet:
