“…a menekülés során II. Lajos is meghalt, lovával a megáradt Csele-patakba bukott és megfulladt“, írja a legújabb, 10. osztályos történelem tankönyv a jól ismert történetet a Mohácsnál vereséget szenvedő cseh és magyar király haláláról. De vajon tényleg így történt? Mennyi alapja van annak a korabeli elgondolásnak, hogy a király megölték? Egyáltalán hogyan lehet egy patakba belefulladni húszévesen?

II. Lajos tényleg esetlen uralkodó volt?

II. Lajos halála, a mohácsi csatavesztés, de főként Buda oszmán kézbe kerülése új korszakot nyitott hazánk történetében: megszűnt a független, önálló Magyar Királyság, helyébe kiszolgáltatott részek kerültek, hazánk jelentős területei pedig idegen megszállás alá kerültek. Már a kortársak is hibáztatni szerettek volna valakit (valakiket) mindezért, Mátyás csodákkal teli uralkodásával szemben pedig megtalálták a Jagellókat, különösen a ház utolsó, hazánkban is uralkodó tagját, II. Lajost. A modern kori történetírásban Lajos fiatal, gyengekezű, kicsit szerencsétlen uralkodó, így könnyen hihető, hogy egy patakba is belefullad.

• Frissen leölt sertésekbe fektetve tartották életben a koraszülött II. Lajost?

A valóság azonban ettől nagyon is eltér. Egyfelől Lajos a mohácsi csata idején 20 éves, évek óta teljhatalommal uralkodik, számos reformkísérlete van (még ha ezek egy része kudarcba is fullad) és pontosan tudja, hogy a csatában való részvétel az életébe kerülhet, ezt leveleiben is leírta. Mégis vállalja azt – pedig ehhez vélhetően még szeretett feleségével, Habsburg Máriával is konfliktusba kellett keverednie.

II. Lajos magyar király. Forrás: Creative Commons

Amikor látszik, hogy minden elveszett, Lajos menekülőre fogja a dolgot, ám a korábbi tervekkel ellentétben sem váltott lovak nem várják táborában (mert azt feldúlták Báli bég csapatai), sem pedig több száz fős lovas kísérete nincs vele, mert őket beküldi még a csata első etapjaiban harcolni. Így fordulhat elő, hogy vélhetően csupán cseh származású kamarásával, Czettrich Ulrichhal vág neki a Buda felé tartó útnak.

Lehet, hogy a saját lova nyomta össze a királyt

Négyesi Lajos ezredes, a hadtudományok doktora, egyetemi docens szerint azonban útját egy vízzel teli “fok”, azaz Duna-ág keresztezi. A fokokat helyi halászok rekesztették el magas vízállásnál, hogy ha leapad a víz, könnyedén halhoz juthassanak. Négyesi szerint a szóban forgó sekély fok 15-30 méter széles lehetett, így előbb Czettrich jutott át rajta, majd a király is követte. Csakhogy Lajos lovának hátsó lábai a parton belesüppedtek a sárba és a ló lovasával együtt hátrabukott. A 4-500 kilós átlag pedig belenyomta a sárba a királyt. Mivel a cseh kamarás egyedül volt, segítségre nem gondolhatott, ura pedig vagy megfulladt, vagy saját lova nyomta agyon.

• Bénák voltak a Jagellók? Így sikerült egy jó házassággal trónt szereznie II. Ulászlónak

II. Lajos szobra Mohácson. Forrás: Creative Commons

A király testét helyiek találhatták meg a vélhetően október közepén a lova alatt, majd páncélja, gyűrűje, nyaklánca lehúzása után nem messze eltemették. Czettrich az özvegy királyné parancsára, Sárffy Ferenc győri prefektussal érkezett vissza felkutatni a királyi testet, ők is azonosították, mégpedig a fogazata alapján. A Székely Bertalan által festett híres mű tehát nem teljesen pontos: a király teste valóban sértetlen lehetett, mert konzerválta a páncélja alatt lévő és vízben magát megszívó pufajka-szerű anyag. Ám a fejrész azonosításra alkalmatlan volt, fogazata alapján tudta csak megmondani Czettrich, hogy valóban a királyról van szó.

Orlai Petrich Soma II. Lajos holttestének megtalálása (Wikipédia)

id. Dorfmeister István (1729–1797) II. Lajos halála (Wikipédia)

Gyilkossági vádak és Habsburg-kultusz

Felmerült a gyilkosság gyanúja is, miszerint Szapolyai György gróf ölette meg a király Dunaszekcsőn, a prágai Jindřich Rožmberk szerint pedig Czettrich is azok között volt, akik szándékosan vezettek bele a királyt a sárba. Mások szerint Szapolyai János volt az összeesküvés vezetője, aki szándékosan fosztotta meg a királyt kíséretétől. A helyzet azonban az, hogy János nem volt ott, György pedig meghalt a csatában. A gyilkosság vádja egyébként pletykaszinten maradt már a korban is, a király halálát mind a Szapolyai-párt prominensei, mind a Habsburgok elfogadták. Sőt, Mária királyné még kultuszt is indított a törökellenes harc mártírjaként beállított egykori férjének Brüsszelben, ahol egyébként sikeres kormányzóként szolgálta a Habsburg-családot és soha többé nem volt hajlandó megházasodni.

Olvass tovább nálunk középkor témában.

Idézetünk forrása ITT.