Egy rejtélyes sír fekszik a Városligetben, amin csak annyi áll: FUIT
A Városligetben az „Olvasó nők” és a Közlekedési múzeum közötti részen van egy sírkő található, melyen csak egy szó olvasható: FUIT. De kit temettek oda, és mit jelent a felirat?
Sokáig mindenféle mendemonda keringet róla: Hogy ott egy öngyilkost temettek el, mások szerint a Városliget egy részének adományozója nyugszik ott, vagy egy életunt magyar költő, esetleg egy magyar főúr és egy csodaszép grófkisasszony vonzalmának kettészakadását jelzi a felirat.
Kinek a sírja lehet?
Az 1950-es években több történet is szárnyra kapott a sír titokzatos halottjáról, írja a BudAPPest. Az egyik elterjedt vélekedés szerint a sír egy meghasonlott költő hamvaival teli, míg egy másik változat egy magyar főúr és egy grófkisasszony tragikus szerelmére utal. Azonban, mint sok más mítosz esetében, ezek a történetek távol állnak a valóságtól.
Levéltári kutatások alapján kiderült, hogy az sírkő alatt Horváth Jakab 1806-ban elhunyt ügyvéd nyugszik, aki végrendeletében 700 forintot hagyott Pest városának olyan kikötéssel, hogy a Városliget, akkor „Ökördűlő”, majd „Battyány erdő” néven ismert terület belsejében temesse el, és sírhelyét „Fuit” feliratú sírkővel jelölje meg. A sírhelyet Zitterbach Mátyás falazta ki téglával, a sírkövet pedig Okenfusz János készítette.
Horváth ügyvéd, Grassalkovics herceg jogi igazgatójának síremléke. Sírkövén ahogy végrendeletében meghagyta, a “Fuit” szó áll csupán. Fotó: Wikimedia Commons/Globetrotter19
Horváth Jakab különc élete
Horváth Jakab Toporcz községben született 1738-ban. Ügyvéd lett belőle, de sikerei ellenére megvetette a földi örömöket, nem nősült meg, állandóan a könyvtárában tartózkodott, nem volt vallásos. Viszont jakobinus volt, és a Martinovics- -féle perben vállalta az áldozatok jogi védelmét. Grassalkovich herceg jószágigazgatójaként dolgozott, kortársai egy „bölcselkedésre hajlandó, kissé különcz, de egyébként tekintélyes és köztiszteletben álló pesti polgárként írták le”, írja a Dívány.
Halála után minden vagyonát jótékony célokra hagyta, egyetlen kérése Pest város tanácsához szólt, sírhelye ügyében. Egy csöndes kertben szeretett volna örök nyugalomra lelni, a szerény vagy filozofikus Fuit feliratú sírkő alatt. A tanács a zuglói Hermina-kápolna környékén keresett neki parcellát, ami akkor a kívánságának megfelelően egy eldugott, mocsaras, nádas terület volt.
Mit jelent a „FUIT” felirat?
A sírkövön nincs név, se évszám, csupán négy betű: FUIT. Ugyan könnyen lehetne rövidítés, valójában ez egy latin szó, amely annyit tesz: volt, elmúlt.
A sír kulturális jelentősége
A Fuit sír helyreállítása 1955-ben történt, amikor a Herminamező Polgári Kör fogta össze az erőfeszítéseket a sír megóvása érdekében. Antal Sándor kőfaragó mester elhatározta, hogy a követ felújítja, írja a Köztérkép. Hosszas kutatómunka kezdődött Buza Péter vezetésével, mert a korábbi leírások nem határozták meg a sír helyét. Modern technikai eszközöket is igénybe véve 1995. augusztus 30.-án megtalálták.
Évtizedeken keresztül a Városliget gondozói azt sem sejtették, hogy a sírkőhöz sírbolt is tartozik, de 1955-ben cserjeültetés közben a segédmunkások véletlenül feltárták a sírüreget, és az omladozó koporsó a felszínről láthatóvá vált. Az elhunyt kettős koporsóban feküdt korabeli ruházatban.
A Herminamező Polgári Köre a sírkamrát helyrehozatta, újrafaragtatták a sérült sírkövet, és a Főkert védőkerítéssel is körbevette az emlékhelyet. Azóta hagyomány, hogy a Városliget szomszédságában és érdekében tevékenykedő civil szervezetek (Budapesti Városvédő Egyesület, Herminamező Polgári Köre és a Liget Köztársaság) húsvét vasárnapján a koszorúzással egybekötött emlékezést követően itt nyitják meg a ligeti szezont.
Horváth Jakab életéről és a sír történetéről Arany János is megemlékezett „Ének a pesti ligetről” című versében. Arany omnibuszon gyakran utazott együtt a Ligetbe Deák Ferenccel, 1877-es költeménye színes leírását adja a Városligetnek. Soraiból kitűnik, hogy alaposan ismerte az itt zajló életet, zárósoraiban pedig a sírkövet is megemlítette.
Ez is érdekelhet:
- Hamarosan kezdődik a Körszálló felújítása, és végigkövethetjük az egészet!
- 300 áldozat és egy bába: A tiszazugi méregkeverők hátborzongató története
- Tévhit, hogy a magyar nem evett lóhúst? Ezt mondják a régészek
Kiemelt kép: Wikimedia Commons
