„Soha ne adják fel” – Aliyev üzent Ukrajnának, és keményen odaszúrt Moszkvának

Ilham Aliyev azeri elnök beszédet mondott a 3. Shusha Globális Médiafórumon július 19-én, ahol számos újságíró kérdésére válaszolt, és jelen volt a Helló Magyar is. A fórum különleges helyszíne – Hegyi-Karabah szíve – önmagában is erős szimbóluma volt Azerbajdzsán megváltozott geopolitikai helyzetének.

A Karabah utáni újjászületés: visszatérés, fejlesztések, közlekedési tengelyek

A Szovjetunió felbomlása után a területért kitört a hegyi-karabahi háború, és nagyjából 800 ezer azeri kellett elhagyja szülőhelyét. A második és harmadik második hegyi-karabahi háború óta több mint 50 000 lakos tért vissza Karabahba, és több milliárd dollárt költöttek újjáépítésre. Folyamatosan zajlik az utak, vasutak, lakónegyedek, iskolák, kórházak, szállodák, repülőterek, templomok és mecsetek építése. „Amit most látunk Karabahban, az már maga a paradicsom – és még csak az elején járunk” – fogalmazott az elnök.

Kiemelte, hogy digitális és fizikai közlekedési folyosók jönnek létre Irán, Azerbajdzsán, Grúzia és Törökország között, valamint „új tengeri és szárazföldi szállítási útvonalak” kapcsolják össze Üzbegisztánt, Kínát és Európát, köztük Magyarországot is. A Zangezur-folyosóval és más vasúti projektekkel Azerbajdzsán regionális logisztikai csomóponttá válik.

COP29 és a zöldenergia jövője

Aliyev hangsúlyozta, hogy a COP29 klímacsúcs megrendezése Bakuban „történelmi áttörés volt, amellyel Azerbajdzsán nagy hatást gyakorolt a világra.” A fórumon közel 200 ország képviselője vett részt.

Azerbajdzsán célja, hogy 2030-ra legalább 6 gigawatt megújuló energiát termeljen. A gáz mellett napenergia (solar panels) és hidrogén is kulcsszerepet kap. Kiemelte, hogy igyekeznek segíteni az EU-nak is, így a zöldenergia-szállítás már tervben van Magyarország irányába, Georgián, a Fekete-tengeren és Románián keresztül.

A fekete-tengeri energiaátviteli projekt révén Azerbajdzsánból induló villamos energia juthat el Románián és Magyarországon keresztül Nyugat-Európába. A gázexportot is növelni szeretnék, de mint mondta: „Soha nem politikai fegyverként tekintettünk a gázra. Számunkra ez mindig kereskedelmi kérdés volt.”

Az Európai Unióval való kapcsolatok új lendületet kaptak. Az elnök szerint a korábbi feszültségek után most „pozitív üzenetek érkeznek az új Európai Bizottságtól.”

Kína, USA és a geopolitikai egyensúly

A beszédben fontos szerepet kapott a külpolitika is. Kínával a kapcsolatok soha nem látott magasságokban vannak, és ezek bizalmi alapúak. A vízumkönnyítések mellett kínai cégek részt vesznek azeri napelem- és szélerőmű-projektekben, valamint közösen dolgoznak zöldenergia-termelésen.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban Aliyev elmondta, hogy a Trump-adminisztrációval való baráti viszony helyreállt, míg Biden alatt „az amerikai vezetés hátat fordított Azerbajdzsánnak.” Hozzátette: „Most visszatérünk a normális kapcsolatokhoz, és készek vagyunk magasabb szintre emelni az együttműködést.”

Azt is kiemelte, hogy „Azerbajdzsán mindig támogatta Kína területi integritását, beleértve Tajvant is.”

Ilham Aliyev azeri elnök a Global Media Forum 2025 rendezvényen. Fotó:Anadolu

Feszültség Oroszországgal: „Nem felejtünk”

Beszédének egyik leghatározottabb része az Oroszországgal kapcsolatos feszültségeket érintette. Aliyev szóvá tette, hogy a lezuhant repülőgép ügyét Moszkva máig nem tisztázta, pedig – mint fogalmazott – „ők pontosan tudják, mi történt.”  (2024. december 25-én az Azerbaijan Airlines (AZAL) egyik utasszállító repülőgépe (8243/8432-es járat, Embraer 190) lezuhant a kazahsztáni Aktau közelében, miközben Bakuból a csecsenföldi Groznijba tartott. A balesetnek 38 halálos áldozata és 29 sérültje volt a fedélzeten tartózkodó 67 ember közül. Azerbajdzsáni és több nemzetközi vizsgálat szerint a gépet egy orosz Pantsir-S légvédelmi rakétarendszer lőtte le. Az oroszok viszont máig vizsgálják az ügyet, és nem vállalják a felelősséget érte.) Szerinte az orosz hozzáállás „kontraproduktív és időhúzó”, ami nem segíti a két ország kapcsolatát. Hangsúlyozta:

„Nem felejtünk. Ha valaki az igazságot kerüli, azzal nem lehet hosszú távú partnerséget építeni.”

Kisebb szenzáció, hogy Aliyev bejelentette, Azerbajdzsán tájékoztatta az orosz felet, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszeréhez fordulnak, és türelmesen kivárják, amíg megszületik az igazságos döntés.

Ilham Aliyev azeri elnök a Global Media Forum 2025 rendezvényen. Fotó:Anadolu

Ilham Aliyev azeri elnök a Global Media Forum 2025 rendezvényen. Fotó:Anadolu

Média és információs szuverenitás

A fórumon Aliyev keményen bírálta a nyugati média torzításait, amely szerinte örmény befolyás alatt van. Mint mondta: „A mi sajtónk nemcsak védekezik, ha kell, támad is. Ez szükséges. A hiteles és hazafias újságírás a legjobb válasz a dezinformációra.” Elismerően beszélt az azeri sajtó 150 éves történelméről, amely szerinte ma már „formálja a nemzetközi narratívát is.”

Aliyev erőteljes üzenete Ukrajnának: „Ne adják fel!”

Aliyev elnök külön kiemelte az ukrán nép kitartását, és egyértelmű párhuzamot vont a két ország szabadságharca között.

„Mi sem adtuk fel. Soha nem fogadtuk el a megszállást, és végül visszaszereztük földjeinket. Ez a mi győzelmünk igazságos győzelem volt, és az ukránoknak is azt tanácsolom: soha ne adják fel” – hangsúlyozta.

Mint mondta, Azerbajdzsánban is több mint másfél évtizedes tárgyalási sorozat előzte meg a katonai megoldást. „Rengeteg találkozó volt, sok ígéret, de semmi nem változott. Ezért úgy döntöttünk: kézbe vesszük a dolgot” – utalt a 2020-as háborúra, illetve a 2023. szeptemberi műveletre.

“Én 17 évig voltam elnök, mielőtt felszabadítottuk ezeket a területeket. És ha nem lett volna rá lehetőségünk, valószínűleg még 17 évet vártunk volna. És ez nem rólam szól, és ez szerintem az ukránok számára is fontos. Nem egy személyiségről és nem ambíciókról van szó, a lényeg az, hogy felelősséget kell érezni az előttünk élt generációkért, felelősséget kell érezni azokért, akik utánunk fognak élni”, zárta a gondolatmenetet.

Összegzés

Ilham Aliyev elnök beszéde világos üzenet volt a világnak: Azerbajdzsán nemcsak túlélte a válságokat, hanem új korszakba lépett katonailag, gazdaságilag és diplomáciailag is. Erős üzenetet küldött Oroszországnak is a repülőgép incidenssel, és az orosz megszállással kapcsolatban kifejtette világos véleményét.

Magyarország helyzete érdekes Azerbajdzsánnal, hiszen stratégiai partnerség köti össze a két országot, ami fontos mérföldkő volt, ugyanakkor Aliyev és Orbán Ukrajna ügyét teljesen másképp látják. Az azeri elnök a megszállók elleni harcot, és az elvesztett területek soha fel nem adását hangsúlyozta, míg a magyar miniszterelnök egyértelműen az ukránok ellen foglal állás, mivel úgy is erősebb Oroszország, és szerinte jobb egy bármilyen béke, mint a harc a saját igazukért.

A két kormány ezt az ellentétet külön tudja kezelni, és például energiaügy terén nagyon komoly együttműködés van kialakulóban. A Zöld Energiafolyosó nevű projekt tiszta, új zöldenergia-forrásokat hozna el Grúziából (vízenergia) és Azerbajdzsánból (szélenergia), ráadásul mindezt Fekete-tenger aljára fektetik le, és 1195 kilométer hosszú lesz. És ha már ezt a munkát elvégzik, egy az elektromos kábelek mellett fekvő óriási optikai kábel is helyet kap benne, amely adatátvitelre alkalmas.Egyébként számos más területen is összekapcsolódik Magyarország és Azerbajdzsán, a Türk Államok pedig egy olyan kapocs, ami további együttműködést jelent a jövőre nézve.

• Érdekes hír Azerbajdzsánból: Újabb bizonyítékot találhattak a mitológiai harcos amazonok létezésére