Összeszedtünk 5+1 dolgot, ami a népszerű Hunyadi-sorozatban teljes történelmi tévút, mert vagy adatunk van arról, hogy nem így történt, vagy teljesen értelmetlen lett volna így történnie. Nem zárjuk ki, hogy további történelmi tévedések is vannak és lehetnek. Ez ugyanakkor nem von le értékéből: úgy kell nézni, mintha egy látványos fantasy filmet néznénk.

1. Zsigmond német-római császár halála

A Hunyadi-sorozat Zsigmond-képe meglehetősen féloldalas, de az, hogy egy székhez kötözve lehelte ki a lelkét miközben alattvalói azon nyavalyognak, hogy milyen büdös (ráadásul mindezt hangosan) teljes hazugság (közkeletű nevén fake news). Zsigmond a kor legjelentősebb európai uralkodója volt, 1433-tól német-római császár. Alattvalói még ilyen helyzetben is büszkén ültek volna a helyükön. De nem tették. Zsigmond ugyanis Prágából hazafelé tartva halt meg. 70 éves volt, de számtalan betegsége ellenére is ragaszkodott hozzá, hogy hazatérjen Budára. Ennyire tartotta magát magyar királynak (ráadásul Váradon temettette el magát, Szent László mellé).

Az idősödő Zsigmond Pisanello képén. Hunyadi mindent neki köszönhetett. (Wikipédia).

2. A császárnak még egy zacskónyi pénze sincs soha

Ez részben igaz állítás. A középkorban általában minden uralkodó pénztelen volt, mert egyrészt képtelenség volt biztonságosan pénzt szállítani (egy uralkodó pedig mindig utazott), másfelől mindent elvitt a hadakozás. Márpedig Zsigmond rengeteget hadakozott, például az oszmánok ellen is. De az, hogy Hunyaditól kérje el az erszényét, hogy a nép közé dobja teljes képtelenség. Egy uralkodónál mindig volt egy zacskó érme. Arra viszont tényleg kölcsön kellett kérnie, hogy sereget toborozzon. Jó hír azonban, hogy egy középkori uralkodó nem mehetett tönkre (egyébként sem ismerték a korban a csőd intézményét).

• Kelták aranya a magyar határ közelében – 2200 éves falu nyomára bukkantak

Forrás: FB/Hunyadi sorozat

3. Cillei Ulrik átengedné az oszmánokat

De hova? A Cillei-család birtokai ugyanis nem Franciaországban vagy Angliában vannak, hanem Szlavóniában és Stájerországban. Azaz az oszmán hadak útvonalán. Egyébként is elképzelhetetlen, hogy a korban egy keresztény herceg inkább lenne a szultán alattvalója. Cillei a sorozat Kisujja (ld. Trónok harca), az önmagában lévő gonosz, olyan mint Palpatine kancellár a Csillagok háborújában. Nem tudjuk miért gonosz, de az. A valódi Cillei Ulrik azonban nem kívánta oszmán csapatokkal telerakni várait. A leghatalmasabb magyar főúrként azonban természetesen küzdött a még több birtokért és a Hunyadi-párt visszaszorításáért. Ez is lett a veszte: 1456-ban a Hunyadi-párt Nándorfehérváron felkoncolta. Ekkor János már  nem él, fiát, Lászlót viszont többek között ezért végezteti majd ki V. László.

4. V. László egy tenyérbemászó figura

A források szerint nem. V. László kiváló nevelést kapott III. Frigyes osztrák herceg udvarában, nyitott, érdeklődő, nyelveket beszélő fiatalember volt amikor mindössze 12 évesen átvette az ország irányítását. Megítélése azért lehet féloldalas, mert 17 éves koráig élt, így nehezen megállapítható, hogy mennyire lett volna jó, ügyes uralkodó. Azonban az, hogy úgy beszéljen a magyar főurakkal, köztük az esztergomi érsekkel, ahogyan a sorozatban, teljesen lehetetlen. V. Lászlónak egyébként pontosan az volt a legnagyobb baja, hogy a sorozat sugalmazta történettel ellentétben nem kapta vissza hatalmát Hunyadi Jánostól, aki jól érezte magát a kormányzói pozícióban, sem a királyi jövedelmeket, sem a királyi birtokokat nem szolgáltatta vissza.

• Vasbentonból építik újjá a Budavári Palota teljes északi szárnyát, de az ígéretek szerint úgy fog kinézni, mint 100 éve

V. László magyar és cseh király (Wikipédia)

5. Brankovics Mara

Valóban volt egy Mária nevű lánya Brankovics György szerb despotának és ő valóban a szultán háremébe került, de onnan nem menekülnie kellett, hanem a nőt anyjaként tisztelő II. (Hódító) Mohament küldte haza Szerbiába, hogy az oszmánpárti tábort erősítse. Görög területeken birtokokat kapott, később többször vissza is tért az Oszmán Birodalomba, a szultán pedig egyfajta diplomatának használta (Velencével, Raguzával). Sőt, testvére Katalin (Cillei Ulrik felesége) férje halála után nála telepedett le Isztambulban és szintén oszmán diplomáciai szolgálatba lépett. Bővebben itt olvashatsz Maráról.

Brankovics Mara szerepében Törőcsik Franciska. Forrás: FB/Hunyadi

+1 Nándorfehérvár

Ezért szólnak délben a harangok és nagy győzelem volt. Ez mind igaz. Csakhogy nem ezért nem tette oszmán sereg évtizedekig a lábát Magyarországra. Egyrészt tette, ld. Kinizsiék győzelmét az Erdélyt felperzselő, kirabló Kenyérmezőnél (1479). Másrészt szultáni sereg valóban nem jött, csak éppen elfoglalta az összes még létező ütközőállamot a Balkánon a nándorfehérvári vereségük után. Megtörték sorban a szerbeket, a bosnyákokat és az albánokat is. Majd meghódították a Földközi-tenger keleti medencéjét, Egyiptomot, végül Észak-Afrikát, hogy világbirodalomként (ma úgy mondanánk szuperhatalomként) érkezzenek meg 1521-ben újra Nándorfehérvár, 1526-ban Mohács, 1529-ben pedig Bécs alá.

Megemlékezés Budapesten tegnapelőtt a diadal 569. évfordulóján. Forrás: FB/Hunyadi sorozat/MTI

Ha nincs Hunyadi (és hadvezérei, katonái, a teljes magyar államapparátus), akkor hamarabb bekövetkezhetett volna a katasztrófa és az is tény, hogy a győzelem elvette a kedvét az oszmánoknak attól, hogy az akkor már fél évezrede létező Magyar Királyságra támadjanak. Nagy kár, hogy kiaknázni az akkori győzelmet és felszabadítani a Balkánt (akár Konstantinápollyal együtt) már nem volt erő és legalább regionális összefogás nélkül már nem is sikerülhetett (még 1683 és 1699 között is csak úgy sikerül és csak a Magyar Királyság egy részét szabadítják fel).

Olvass tovább nálunk történelmi témákban.