Önazonossági törvény: az első önkormányzatok, akik már élnek a beköltözési kontrollal

Az elmúlt hónapokban több magyarországi település lépett előre a helyi önazonosság védelméről szóló törvény alkalmazásában. Az új szabályozás értelmében az önkormányzatok lehetőséget kaptak arra, hogy meghatározzák, milyen feltételekkel költözhet valaki a településükre. Ez nemcsak elővásárlási jogot jelent, hanem lakcímbejelentési feltételeket, személyes meghallgatásokat és akár pénzügyi hozzájárulásokat is. A cél világos: megőrizni a települések társadalmi és kulturális karakterét, és megakadályozni a hirtelen, nagymértékű beáramlást.

A jogi alapot a 2025. július 1-jén hatályba lépett „helyi önazonossági törvény” adja. Ez lehetőséget teremt az önkormányzatok számára, hogy szabályozzák a beköltözést, de nem írja elő azt kötelezően. A jogszabály több eszközt is biztosít: elővásárlási jog, feltételekhez kötött lakcímbejelentés, extra adók vagy pénzbeli hozzájárulás.

Ugyanakkor a törvény nem engedi, hogy teljesen kizárják a nem helyben lakókat az ingatlanvásárlásból, különösen ha állami támogatással vásárolnak. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a parlamenti vitában hangsúlyozta: a törvény válasz az agglomerációs nyomásra, a Balaton, a Velencei-tó vagy Budapest környéki települések túlzsúfoltságára, az emelkedő ingatlanárakra és a közműrendszerek túlterhelésére. A törvény célja nem az elzárkózás, hanem a kontrollált fejlődés.

A kép csak illusztráció. Forrás: Pixabay

Települések amelyek alkalmazzák már az önazonosság védelméről szóló törvényt

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Mezőkeresztes volt az első, ahol az önazonosságvédelmi törvény életbelépése előtt, június 27-én már elfogadták a saját rendeletüket. A HVG szerint itt az önkormányzat kizárólagos elővásárlási jogot szerzett az ingatlanokra, vagyis a lakosok ezt a jogot nem gyakorolhatják. A cél: a település társadalmi struktúrájának és kulturális örökségének megőrzése

Mezőkeresztes lakossága az elmúlt 20 évben jelentősen csökkent, így nem a beáramlás volt a probléma, hanem inkább az elvándorlás. Az önkormányzat szerint az elővásárlási jog révén kézben tarthatják a lakáscélú programokat, megelőzhetik a spekulatív ingatlanfelvásárlást, és lehetőségük nyílik közösségi célú ingatlanhasználatra – például szolgálati lakások vagy közösségi terek kialakítására.

Mezőkeresztes után elsőként Újlengyel csatlakozott Pest vármegyéből a kezdeményezéshez. A Telex szerint a település friss rendelete egyfajta “védőernyőt” von a közösség fölé, és új szabályokat vezet be az ingatlanvásárlás és a lakcímbejelentés köré. A legmeglepőbb elem talán az, hogy a beköltözni vágyókat személyesen hallgatja meg a képviselő-testület, mielőtt döntene. Ez a lépés még az új törvény által előírt kereteken is túlmutat – az jogilag nem ír elő személyes meghallgatást, de nem is tiltja azt.

Újlengyelen csak az létesíthet lakcímet, aki igazolni tud legalább egyéves munkaviszonyt vagy biztosítotti jogviszonyt, rendszeres jövedelemmel bír, és sikeresen átesik a személyes meghallgatáson. Hogy pontosan milyen szempontok alapján dől el a befogadás, az azonban nem szerepel a rendeletben – ez komoly kérdéseket vet fel az átláthatóság és az egyenlő bánásmód terén.

Taktaharkány a harmadik település, ahol már megalkották a helyi önazonosság védelmét szabályozó rendeletet. A Boon.hu szerint itt a szabályozás három pilléren nyugszik: elővásárlási jog, lakcímbejelentéshez kötött feltételek, valamint egy 50 ezer forintos betelepülési hozzájárulás. A rendelet értelmében a beköltözni szándékozónak bizonyítania kell, hogy rendelkezik valamilyen szakképzettséggel, amely hasznos lehet a közösség számára – például pedagógus, egészségügyi dolgozó vagy iparos.

A cél egyértelmű: ne csupán lakosokat, hanem a település fejlődéséhez hozzájáruló aktív tagokat vonzzanak be. A község polgármestere szerint jelenleg nincs kifejezett beáramlási hullám, de a jogszabály révén már most szeretnék megelőzni a jövőbeli problémákat. A feltételek alól ugyanakkor indokolt esetben méltányossági alapon mentesíthetik a jelentkezőket.

Kiskunhalas vezetése ennél is radikálisabb szabályozást fontolgat. Az Index szerint a város polgármestere, Fülöp Róbert egy olyan rendeletet készítene elő, amely kizárná a büntetett előéletű személyeket az ingatlanvásárlásból és lakcímbejelentésből. A javaslat jelentős vitát váltott ki, különösen jogi szempontból: a diszkrimináció vádja ugyanis könnyen megfogalmazható egy ilyen szabály esetén.

A polgármester szerint azonban szükség van ilyen típusú kontrollra, mivel a garázdaságok elkövetői szerinte jellemzően nem helyiek. A közösségi médiában eddig érkezett vélemények túlnyomó része támogatja az ötletet, de a megvalósíthatóság kérdése még nyitott.

Vajon ezek kivételes önkormányzatok?

A jelenlegi példák alapján úgy tűnik, hogy egyes települések valóban élni kívánnak az új lehetőséggel, és saját szabályrendszert dolgoznak ki a beköltözés feltételeiről. Az intézkedések palettája széles: van, ahol pénzbeli hozzájárulás, máshol személyes meghallgatás, megint máshol szakmai végzettség az elvárás.

Egyes önkormányzatok célzottan olyan lakosokat szeretnének vonzani, akik a helyi közösséget erősítik – mások inkább a kockázatok kiszűrésére helyezik a hangsúlyt. A kérdés most már az, hogy ez a folyamat megáll egy-két példánál, vagy országos trenddé válik. Ami biztos: az önkormányzatok most először kaptak érdemi jogkört arra, hogy közvetlenül befolyásolják, kik élhetnek a közösségeikben. Ez új szintre emeli a helyi önrendelkezést – és komoly felelősséget is ró a településekre.

Érdemes elolvasni:

• Íme az első magyar település, ahol korlátozták az ingatlan adás-vételt: őket nem akarják beengedni a rossz nyelvek szerint
• Orbán Viktor bejelentette: az önkormányzat dönt a költözésedről!