Magyarország bekerült a világ 20 legjobb országa közé munka–magánélet egyensúly terén

Magyarország ismét megközelítette a világ élvonalát a 2025-ös munka–magánélet egyensúlyát vizsgáló nemzetközi rangsorban. Az eredmény tükrözi, hogy hazánk több fontos mutatóban – például a szülési szabadság és a szabadságok száma terén – kedvező feltételeket kínál, ugyanakkor továbbra is kihívást jelent az alacsony minimálbér és a hosszú munkaidő.

Globális munka-magánélet index

Ahogyan azt a Portfolio is írja, a 2025-ös globális munka-magánélet index átfogó képet ad arról, hogy mely országok biztosítanak olyan feltételeket, amelyek segítik a lakosságot nemcsak a munkában, hanem a magánéletben is helytállni. Az elemzés 60 országot vizsgált különféle szempontok mentén – például szabadságok száma, szülési juttatások, fizetések, egészségügyi rendszer, közbiztonság és társadalmi jóllét alapján. A rangsor élén Új-Zéland és Írország végeztek, köszönhetően kiemelkedő szociális juttatásaiknak és fejlett jóléti rendszereiknek. Ugyanakkor Magyarország is bekerült a legjobbak közé: a 18. helyezés nemzetközi viszonylatban elismerésre méltó eredmény, különösen a régió országaihoz viszonyítva.

Magyarország erősségei

Magyarország erősségei között szerepel a kiemelkedő szülési szabadság: 24 hét teljes fizetéses időszak áll az anyák rendelkezésére, ami európai szinten is figyelemre méltó. A munkavállalókat emellett összesen 33 nap szabadság illeti meg – ez az EU-átlag fölött van, és elősegíti a feltöltődést. A közbiztonság terén szintén jól szerepel az ország: a Global Peace Index adatai alapján Magyarország viszonylag nyugodt, biztonságos környezetet nyújt polgárainak. Ezek a tényezők jelentős súllyal szerepelnek az indexben, és hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország az élmezőnyhöz közel, a 18. helyen szerepeljen a rangsorban.

És a gyengeségek…

Azonban a lista több gyengeségre is rávilágít. A boldogságindex – amely a lakosság szubjektív jóllétét méri – csupán 5,92-es értéket mutat, jóval alacsonyabb, mint a skandináv országokban. A heti átlagos munkaidő 37,2 óra, ami bár nem kiugróan magas, mégis meghaladja a vezető országok – például Dánia vagy Norvégia – értékeit. Emellett a betegszabadság jövedelempótlása sem teljes körű, a táppénz csupán 60–79% közötti arányban helyettesíti a fizetést. A társadalmi befogadás terén is van hová fejlődni: az LMBTQ+ közösség jogi és társadalmi helyzete a felmérés szerint mérsékelt támogatottságot mutat.

Forrás: depositphotos.com

A legnagyobb kihívást azonban a bérezés jelenti. Magyarországon a minimálbér – óránként 4,42 dollár – nemcsak a nyugat-európai országoktól marad el, de több közép-kelet-európai szomszéd is megelőzi. Ez különösen azért problematikus, mert az alapvető megélhetési költségek – például az élelmiszerárak – egyre kevésbé térnek el a fejlettebb országok árszintjétől, így a magyar minimálbér vásárlóereje korlátozott. A felmérés alapján egyértelmű, hogy ahol a gazdaság és a társadalom kéz a kézben halad előre, ott fenntarthatóbb, kiegyensúlyozottabb élet vár az emberekre.

Ez is érdekelhet:

• Magyarország a munkaévek toplistáján: hány évet kell dolgoznunk az életünkből?
• Az Európai Bizottság szerint Magyarország versenyképessége a legalacsonyabb az EU-ban
• Valóban tele van ukrán vendégmunkásokkal Magyarország?

Kiemelt kép forrása: depositphotos.com