Jövő januártól jelentős adóemelésekre számíthatunk: emelkedik a benzin, a dohánytermékek és az alkohol jövedéki adója, méghozzá nagyobb mértékben, mint amire számítani lehetett. A háttérben nem a nemzetközi olajár, nem is egy új kormányzati megszorítás áll, hanem egy májusi hideghullám és egy furcsa számítási módszer.
A történet tavaly ősszel kezdődött, amikor a kormány döntött arról, hogy bevezeti az inflációkövető adóemelést. Az új szabály szerint több közteher, például a jövedéki adók, a cégautóadó, a gépjárműadó és bizonyos illetékek, minden év január 1-jén automatikusan annyival nőnek, amekkora inflációt az előző évben mértek. A cél az volt, hogy ne kelljen évente új törvényt hozni.
A csavar ott van, hogy az emelés mértékét nem az éves vagy év végi átlagos infláció alapján számolják, hanem kizárólag az előző év júliusi adatból, írja a HVG. Ez önmagában is kockázatos, mert ha júliusban valamilyen ok miatt kiugró inflációt mérnek, az automatikusan magasabb adóemelést jelent.
Magas volt a júliusi infláció, így magas lesz az adóemelés
Pontosan ez történt idén. A KSH friss adatai szerint 2025 júliusában 4,3 százalék volt az infláció, ami magasabb a vártnál. Ennek fő oka a hivatalos statisztika szerint a vezetékes gáz „23 százalékos drágulása” volt, csakhogy valójában a gáz ára nem változott. A furcsa eredményt a rezsicsökkentés átalakítása és a statisztikai módszertan okozta.
A hatósági ár mellett van egy fogyasztási limit: aki ezt túllépi, az az alapár hétszeresét fizeti. A KSH minden hónapban megbecsüli, mennyi gáz fogyott kedvezményes és mennyi piaci áron. Júliusra még nem voltak fogyasztási adatok, ezért 12 havi mozgóátlaggal számoltak, amelyben a legfrissebb adat a májusi volt.
Május pedig idén szokatlanul hideg volt: reggelente 2–9 fok, napközben sokszor 15–17 fok alatt maradt a hőmérséklet. Sokan újra bekapcsolták a fűtést, így a fogyasztás közel duplája lett a 2024. májusinak. Emiatt a statisztika szerint több háztartás „kicsúszott” a kedvezményes sávból, ami papíron drágább gázt eredményezett: és így magasabb inflációt.
Adóemelések: néhány példa
A magasabb júliusi infláció pedig januártól magasabb adókat hoz. A változások néhány konkrét példával:
-
95-ös benzin: literenként 201,68 helyett 210,35 Ft adó és áfa
-
gázolaj: 188,93 helyett 197,05 Ft
-
húszszálas cigaretta: 904 helyett 942 Ft
-
sör: literenként 18,7 helyett 19,5 Ft
-
nagyüzemi pálinka: literenként 5890,4 helyett 6143,7 Ft
Így fordulhat elő, hogy egy hűvös május végül egy forró (legalábbis a pénztárcáknak) januárt hoz a magyar fogyasztóknak.
Érdemes elolvasni:
- Indul a milliárdos választási osztogatás: 8 új kormányzati program jön 2026-ban
- Figyelem! Mától olcsóbbak a gyógyszerek, a vasúti közlekedés, de változik a családok adózása is hazánkban
Kiemelt kép: depositphotos.com
Forrás: