Elnöki tanácsadó: NATO-csapatok vonulhatnak Ukrajnába

Miközben Trump este Zelenszkij ukrán elnököt és az őt kísérő európai vezetőket fogadja Washingtonban, Litvánia bejelentette, hogy kész csapatokat küldeni Ukrajnába. Sajtóértesülések szerint Putyin világossá tette Trumpnak Alaszkában, hogy a Donbasz megszerzése nélkül nem lesz béke. Csakhogy a régiót most még az ukrán csapatok tartják.

Litván NATO-csapatok mehetnek Ukrajnába

Az Anadolu török hírügynökség szerint Litvánia készségét fejezte ki arra, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába. A balti állam a NATO tagja. A hírügynökségi beszámoló szerint pontos létszámról nem volt szó, illetve azokat jelenleg még egyeztetik. A litván elnök tanácsadója, Dainius Zikevicius szerint a litván csapatok segíteni is fogják az ukrán katonákat a kiképzésben.

Vasárnap a litván elnök, Gitanas Nauseda írta az X-en, hogy a katonai segítség Ukrajna számára “létfontosságú”, hogy a tárgyalások során jó pozíciót tudjon fogni. Emellett azt is elmondta, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége többek között az Egyesült Államoktól. Emellett kérte a nemzetközi közvéleményt, hogy növelje nyomását Oroszországra.

Some thoughts after the CoW meeting:
– International pressure must increase due to Russia’s refusal to stop the killings.
– Military support is vital for Ukraine to gain leverage in negotiations.
– 🇺🇦needs real security guarantees, including reassurance forces with U.S. support &… pic.twitter.com/DwcRbgPyzG

— Gitanas Nausėda (@GitanasNauseda) August 17, 2025

A litván elnök közleményét azután adták ki, hogy a “hajlandók koalíciója” virtuális megbeszélést folytatott, amelyen részt vett az ukrán elnök, Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök is. Akkor abban egyeztek meg, hogy igazságos és tartós békét kell kötni.

Illusztráció. Forrás: FB/Magyar Honvédség

Meg nem hódított területeket is kaphatnak az oroszok

A New York Times magasrangú európai forrásokra hivatkozva korábban arról írt, hogy Trump hajlandó volna ukrán területeket átadni Oroszországnak, olyanokat is a Donbaszban, amelyek jelenleg ukrán ellenőrzés alatt állnak. Zelenszkij elnök ettől azonban elzárkózott, mondván egy ilyen egyezmény teret nyitna egy újabb orosz offenzívának, hisz megszüntetné a beásott ukrán védelmet ebben a térségben, hisz ki kellene vonulniuk erődítményeikből, állásaikból.

Cserébe állítólag Putyin írásos ígéretet tenne, hogy nem folytatja tovább a támadásokat, más európai országot nem fog megtámadni, illetve kész beleegyezni abba, hogy a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló, de nem a NATO keretei között megvalósuló biztonsági garanciákat kapjon Kijev.

Trump és Putyin alaszkai találkozója. Forrás: Kremlin Press Office/Anadolu

A balti államok újabb inváziótól félnek

Az Orbán-kormány már korábban világossá tette, hogy nem hajlandó katonákat küldeni Ukrajnába, ugyanakkor más módokon segíti az ukrán ellenállást (egészségügyi ellátás, gyilkolásra alkalmatlan katonai felszerelés, stb.). Jelenleg Magyarország vezeti azt a missziót, ami ellátja a balti államok légterének védelmét. Írtunk is arról, hogy már fogtak el orosz gépeket. A litván csapatok esetleges megjelenése Ukrajnában adott esetben új helyzetet teremthet e téren is.

A balti államok az orosz invázió kezdetétől – Lengyelországhoz hasonlóan – a legkeményebb álláspontot képviselik, mindennel segítik Ukrajnát, amivel csak tudják, éppen csak harcoló alakulatokat nem küldtek még a frontra. Ennek oka történelmi: a balti államok csak 1991-ben szabadultak a szovjet uralom alól, míg Lengyelország tulajdonképpen egész történelme folyamán küzdött az oroszok, szovjetek ellen.

Olvass tovább nálunk: