Legalább társalgási szinten kell tudni magyarul ahhoz, hogy a szlovák-magyar határ melletti egyik kisvárosba költözhessen az ember. Erre lehetőséget törvény ad, a helyi képviselő-testület pedig élt is ezzel és tegnapi ülésén el is fogadta az erre vonatkozó szabályozást. Van egyéb feltétel is, amit támasztottak a “beköltözőkkel” szemben.
Számos település él a beköltözők korlátozásának lehetőségével
Ellentétben a Budapest- vagy Balaton-környéki településekkel, ahol ténylegesen infrastrukturális, oktatási, szociális problémákat okoz a nagy számú beköltöző (pláne, hogy a legtöbben befektetési célokból vásárolnak ingatlant), Magyarország északkeleti területei nem épp a népességmegtartó erejükről híresek. Ezért is tűnhet meglepőnek, hogy zömmel itteni települések élnek a parlament által lehetővé tett szabályozással, miszerint meghatározhatják kik és milyen feltételekkel költözhetnek be.
Természetesen minden településen más és más okok állnak a helyi szabályozás mögött. Mezőkeresztesen például a rossz nyelvek szerint azért kérnek mindenkitől munkaviszonyt, hogy a beköltözők ne gyarapítsák az amúgy is magas munkanélküliséget és ezzel mentesüljenek a “probémás” családok jelentette többletfeladatoktól és gondoktól. Persze van más megfejtés is: a rossz nyelvek szerint csak a roma családokat akarják így távol tartani. A 444.hu szerint nem véletlen, hogy elsősorban cigányok által is lakott településeken hoztak eddig ilyen rendeleteket.
Ugyanakkor azóta a mezőkeresztesi szabályozást hatályon kívül helyezték, miután az illetékes kormányhivatal törvényességi vizsgálatot indított ellene.
A magyarul nem tudókat akarják távol tartani
Sátoraljaújhelyen teljesen más lehet a megfontolás. Itt a Képviselő-testület a tegnapi ülésén számos szabályt kötött ki. Többek között csak az vásárolhat ingatlant, aki büntetlen előéletű, köztartozásmentes és legalább érettségije vagy szakképesítése van. A jegyzőnek az ezeket igazoló dokumentumokat be is kell nyújtani a folyamatos biztosítotti jogviszonyés vagy a nyugdíjigazolás mellett. Sőt, a KT még azt is előírta, hogy legalább 10 négyzetméternek kell jutnia egy főre, írja a 444.hu.
Mivel a településen sok Nyugat-Európában dolgozó szlovák állampolgár vásárolt befektetési céllal lakást, az ingatlanvásárlónak legalább társalgási szinten kell tudnia magyarul, ha nem magyar anyanyelvű. Ennek ellenőrzéséről azonban az elfogadott rendelet nem szól.
Ám ezzel még nem értek véget a feltételek, mert minden egyes beköltözőnek további százezer forintot is fizetnie kell betelepülési hozzájárulásként.
Sátoraljaújhelyen egyébként mindössze 23 év alatt harmadával csökkent a lakosság. A 2002-ben még 18 ezer fölötti kisváros majd már alig 13 ezres.
Precedens lesz a sátoraljaújhelyi szabályozás?
A 444.hu szerint a beköltözők magyar nyelvtudásának megkövetelése az EU alapvető értékének, a szabad költözés jogának mond ellent, így ez a szabályozás is könnyedén visszavonásra kerülhet.
Ellenkező esetben viszont precedens-értékű lehet. Több határmenti magyar településnek okoz ugyanis kihívást a nagy számú, határon túlról érkező román, szlovák, stb. betelepülő. A helyzet megfordítva is igaz, erdélyi, felvidéki, akár kárpátaljai, vagy vajdasági települések többségi nemzete babrálhat ki a helyi, a többségi nemzet nyelvén esetleg kevésbé tudó magyarokkal hasonló szabályok meghozatalával.
Olvass tovább nálunk:
- Egymás után nőhetnek ki az új lakóparkok szeptembertől – ott is, ahol eddig tilos volt építkezni
- Önazonossági törvény: az első önkormányzatok, akik már élnek a beköltözési kontrollal
További, ingatlannal kapcsolatos híreinkért kattints.
Source: