Te is szoktál tapsolni, miután a pilóta leteszi a gépet? A Wizz Air megvizsgálta, miért tapsolnak az utasok

Szinte mindenki találkozott már repülés közben azzal a jelenséggel, hogy landolás után egyes utasok tapsolnak, míg mások csendben maradnak. De vajon mi áll a taps mögött? A Wizz Air nemrég 4500 utas és 150 légiutas-kísérő bevonásával, nemzetközi szinten vizsgálta a jelenséget, és érdekes mintázatokra derített fényt.

Leginkább Kelet-Közép-Európában tapsolunk

A kutatás szerint a taps leginkább a kelet-közép-európai nyaralójáratokon jellemző. Magyarországon, Bulgáriában és Romániában a leszállást követő tapsolók aránya 45-48 százalék körül alakult, míg a brit, svájci vagy szerb utasoknál alig éri el a 30 százalékot. Ennek egyik magyarázata, hogy a kontinens keleti feléről induló járatokon többen repülnek először vagy ritkábban, és körükben a tapsolás sokkal gyakoribb.

Illusztráció. Fotó: depositphotos.com

Az AIRportal.hu beszámolója szerint a tapasztalat gyakorisága is befolyásolja a szokást: az évente legfeljebb egyszer repülők 70 százaléka tapsol, az évente többször utazók körében ez az arány 59 százalékra csökken, míg a gyakori utazók – akik évente tízszer vagy többször repülnek – alig 40 százaléka köszöni meg így a személyzet munkáját. A tapsolás az azt alkalmazók szerint leginkább a megkönnyebbülést, a biztonságos landolás miatt érzett hála és az elégedettség kifejezését jelenti számukra.

Nem mindenhol ugyanaz a motiváció a tapsolás mögött

A kutatás szerint a pontos motiváció régiófüggő: Kelet-Közép-Európában a legtöbben (38 százalék) a biztonságos landolás miatt tapsolnak, míg Nyugat-Európában inkább a személyzet munkájának elismerése motiválja az utasokat (28 százalék). Emellett minden ötödik válaszadó egyszerűen csak azért tapsol, mert mások is azt teszik: a konformizmus tehát szintén jelentős tényező.

Korosztály szempontjából a fiatalok a legaktívabbak: a 18–24 évesek 64 százaléka szokott tapsolni, őket a 45–64 évesek (57 százalék) és a 35–44 évesek (54 százalék) követik. Az életkor tehát nem befolyásolja egyértelműen a szokást.

A légiutas-kísérők szerint egyre kevesebben tapsolunk

A légiutas-kísérők tapasztalatai is alátámasztják a kutatás eredményeit: szerintük a konformitás áll a háttérben, és rendkívüli események után gyakoribb a taps. Ugyanakkor a jelenség visszaszorulóban van, vélhetően a repülés elterjedésével: a legtöbb fedélzeti dolgozó szerint már kevesebb mint az utasok fele tapsol.

Fotó: Wizz Air

A pszichológusok szerint a taps a landolás után egyfajta kollektív megkönnyebbülés, ami egyszerre fejezi ki a hála érzését és a kontroll visszanyerését egy olyan helyzet után, ahol más kezében volt az irányítás. “A pszichénk imádja az apró rituálékat, főleg, ha azok biztonságérzetet és közösségi élményt is adnak: márpedig néha egy taps pont ilyen kis mikroünnep” – fogalmazott a Mélylevegő Projekt pszichológuscsoport szakértője.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat