Vészjelzés a Balatonnál: közel 300 millió köbméter víz tűnt el a tóból!
Drámai mértékben csökkent a Balaton vízszintje: az elmúlt hetekben mintegy 294 millió köbméter víz tűnt el a „magyar tengerből”. A jelenség hátterében az aszályos nyár és az intenzív párolgás áll, a helyzet pedig hosszú távon komoly veszélyeket hordozhat.
Fél méterrel a szabályozási szint alatt
A Balaton nyári maximális szabályozási szintje idén július végétől 120 centiméter, szemben a korábbi 110 centiméterrel. Az emelés oka az éghajlatváltozás és a szélsőséges csapadékeloszlás: a szakemberek tartalékot próbálnak képezni a száraz időszakokra, számolt be az Időkép.
Ennek ellenére a tó vízszintje most átlagosan mindössze 71 centiméter, vagyis közel fél méterrel marad el a megengedett maximumtól. Csak az elmúlt két hétben 10 centimétert apadt a vízszint, ami jól mutatja, milyen gyorsan zajlik a szomorú folyamat.
A 43. Lidl Balaton-átúszás résztvevői Révfülöpnél 2025. augusztus 9-én. Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Mennyi eső kellene a vízhiány pótlásához?
A szakértők szerint, ha kizárólag a Balaton felszínére hulló csapadékot nézzük, nagyjából 490 milliméter esőre lenne szükség ahhoz, hogy a tó vízszintje 71-ről 120 centiméterre emelkedjen.
Reálisabb képet ad azonban, ha az egész vízgyűjtő területet vizsgáljuk. Itt figyelembe kell venni, hogy a lehulló csapadék nem teljes egészében jut el a tóba: a beszivárgás, párolgás és a talajban való tározódás miatt veszteségekkel kell számolni. Átlagos lefolyási tényezővel kalkulálva mintegy 170 milliméter esőre volna szükség a hiány pótlásához, erre azonban a közeljövőben nincs kilátás. A hétvégére várt hidegfront ugyan hozhat esőt, de ez legfeljebb lokálisan enyhíthet a helyzeten.
A jövő sötét forgatókönyve
A Balaton állapota nemcsak a turizmus, hanem az egész ökoszisztéma szempontjából kritikus kérdés. Korábbi kutatások már figyelmeztettek arra, hogy ha minden a jelenlegi trendek szerint folytatódik, akkor 2035-re a tó vize fürdésre alkalmatlanná válhat, 2050-re pedig akár teljesen ki is száradhat (erről részletesebben mi is írtunk korábban).
Balatonfüred. Fotó: depositphotos.com
A gondok gyökere, hogy a tó természetes vízszint-ingadozását az emberi beavatkozások mesterségesen korlátozták. A partokat beépítették, a természetes nádasokat visszaszorították, a vízszintet állandósították: mindezek következményeként pedig a Balaton élővilága sérülékenyebbé vált. Az algásodás, a nádasok pusztulása és a halállományt sújtó tömeges pusztulások mind figyelmeztető jelek.
Sürgős intézkedésekre lenne szükség
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértői szerint a jelenlegi helyzet egy reális jövőképet vetít előre, nem pedig egy távoli, szélsőséges forgatókönyvet. A tó megmentése érdekében új vízgazdálkodási stratégiákra lenne szükség, köztük akár a Rábából való vízpótlás lehetőségének megvizsgálására.
A Balaton nemcsak a magyar turizmus szimbóluma, hanem egy érzékeny ökoszisztéma is, amelynek fennmaradása a következő évtizedekben komoly kihívások elé kerülhet. A mostani vízhiány újabb vészcsengő: cselekvés nélkül a „magyar tenger” jövője kerülhet veszélybe.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
