Nagyon kemény dorgálást kapott Orbán Trumpéktól az oroszok miatt
Trump többszöri felszólítása után az amerikai republikánus szenátor, Lindsey Graham élesen bírálta Magyarországot és Szlovákiát, amiért továbbra is az orosz energiára támaszkodnak.
Graham szerint a legtöbb európai ország már csökkentette olaj- és gázvásárlásait Moszkvától, így „itt az ideje”, hogy Budapest és Pozsony is lépjen. A politikus Donald Trump közeli szövetségese, aki úgy fogalmazott közösségi média oldalán, hogy ha Magyarország és Szlovákia nem hagy fel az orosz olajimporttal, annak már „következményei lesznek”.
A napokban az Egyesült Államok elnöke többször is követelte, hogy a NATO országok azonnal hagyjanak fel az orosz olaj vásárlásával. Szerinte ez elengedhetetlen ahhoz, hogy valódi nyomást gyakoroljanak Oroszországra a háború befejezése érdekében.
Szerinte a NATO-tagoknak összehangoltan kell nyomást gyakorolniuk Oroszországra, és ennek kulcsa az orosz energiahordozók piacának lezárása. „Nincs kifogás” – üzente korábban Trump, amikor az európai szövetségesekhez szólt.

Donald Trump, Mike Pence és Lindsey Graham a Fehér Ház Ovális irodájában. Kép: Wikimedia Commons
„Az orosz olajat gyakorlatilag már csak Magyarország és Szlovákia vásárolja. Remélem és elvárom, hogy hamarosan ők is lépjenek, hogy véget vethessünk ennek a vérontásnak. Ha nem, annak következményei lesznek – és lenniük is kell.” – fogalmazott Lindsey Graham szenátor.
Miért ragaszkodik Magyarország és Szlovákia az orosz olajhoz?
Magyarország és Szlovákia külön engedményeket kaptak az Európai Uniótól az olajembargó bevezetésekor, még 2022-ben. Akkor azzal érveltek, hogy a két ország energiaellátása összeomlana, ha hirtelen el kellene zárniuk a Barátság kőolajvezetéket. Ez azóta is komoly vitákat szül, mivel a legtöbb uniós tagállam áttért alternatív forrásokra, Budapest és Pozsony továbbra is ragaszkodik a kedvezményhez.

szakértői becslések alapján Magyarország kőolajimportjának kb. 80-90%-a ma orosz forrásból származik. Kép: depositphotos.com
A magyar kormány azzal érvel, hogy a Mol finomítói elsősorban az orosz típusú, úgynevezett „Ural” olaj feldolgozására alkalmasak. Az átállás más minőségű nyersanyagra drága és éveket igénylő folyamat, a MOL a háború kitörésekor 2–4 évre és 500–700 millió dollárra becsülte a szükséges beruházások költségét. Emellett az ország földrajzi elhelyezkedése is szűkíti a lehetőségeket, hiszen a tengeri importhoz Horvátországon keresztül kellene eljutni, ami szintén politikai viták tárgya.
Mégis az Adriai vezeték jelentheti a megoldást? Megszólalt a horvát államfő
Nem először kerül elő a horvát alternatíva: már az EU 2022-es olajembargójának vitáiban is felmerült, hogy a magyar és szlovák igényeket az Adriai kőolajvezeték (JANAF) fedezhetné. Zágráb akkor is jelezte, hogy hajlandó több millió tonna kőolajat szállítani a szomszédoknak, amire a magyar kormány szkeptikusan reagált. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször is hangsúlyozta, hogy az Adriai vezeték kapacitása szerinte nem elegendő, ráadásul a horvát tranzitdíjak is jóval magasabbak, mint az orosz import költségei.
Most azonban Andrej Plenković horvát miniszterelnök ismét elővette az ajánlatot, éppen Donald Trump újabb felszólítása után.
„Horvátország ma garantálni tudja Magyarországnak és Szlovákiának, hogy több mint 12 millió tonna olajat szállítunk, ami teljes mértékben fedezi a finomítóik igényeit” – jelentette ki, hozzátéve: nincs ok tartani hiánytól, Zágráb kész kulcsszerepet vállalni a térség energiaellátásában.
Szakértők szerint Magyarország és Szlovákia technikailag képes lenne átállni az Adria-vezetéken keresztül érkező importra, a kérdés inkább a politikai akarat és a gazdasági ráfordítás nagysága. „Hatalmas a kockázat, emiatt váltani kellene. Ha valóban az ellátásbiztonság a legfontosabb, akkor mindenképpen át kellene állni az Adria-vezetékre” – mondta a Szabadeuropa.hu-nak Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.
A magyar álláspont egyelőre viszont változatlan. A kormány továbbra is kétségbe vonja, hogy az Adriai útvonal hosszú távon és gazdaságosan helyettesíteni tudná az orosz importot, vagy hogy más forrásból jusson energiához. Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter legutóbbi Facebook-bejegyzése is alátámasztja.
Lehet álmodozni arról, hogy onnan vegyünk gázt és olajat, ahonnan nem jön vezeték, de álommal fűteni, vizet melegíteni vagy gyárat üzemeltetni nem lehet. – írta a külügyminiszter Facebook oldalán.
Szijjártó Péter hozzátette, hogy igazságtalannak tartja, hogy a tengerparttal rendelkező balti és északi országok oktatják Magyarországot az orosz energiafüggőségből való leválásról, miközben Budapest szárazföldi elhelyezkedése miatt nem tud LNG-terminálokra vagy tengeri olajszállítmányokra támaszkodni. A külügyminiszter szerint a magyar kormány elsődleges feladata az energiaellátás garantálása, ezért nem hajlandók kockáztatni az ország energiabiztonságát.
Ausztriának és Csehországnak sikerült a váltás
Magyarország helyzetét gyakran hasonlítják a régió más országaihoz. Ausztria és Csehország az elmúlt két évben fokozatosan csökkentette, majd teljesen megszüntette az orosz olaj és gáz vásárlását. Mindkét ország tengeri terminálokon keresztül, főként Németország és Olaszország irányából biztosítja az ellátást – az átállás ugyan költséges volt, de politikailag egyértelmű üzenetet hordozott Moszkva felé.
Szlovákia ezzel szemben Magyarországhoz hasonlóan továbbra is jelentős mértékben az orosz nyersanyagra támaszkodik. A pozsonyi Slovnaft finomító szintén az orosz Ural-típusú olaj feldolgozására van optimalizálva, így az alternatív beszerzés komoly technológiai és anyagi kihívást jelent.
A fennálló helyzet komoly kihívást jelent a magyarok számára. Miközben a kormány az energiaellátás biztonságára hivatkozva ragaszkodik az orosz olajhoz, a nemzetközi nyomás egyre erősödik. Magyarország így nehéz helyzetbe került: választania kell, hogy kitart az olcsóbb, de politikailag kockázatos orosz függőség mellett, vagy vállalja az átállás árát, amely hosszú távon biztonságosabb, de rövid távon súlyos terhekkel jár.
Kiemelt kép: Wikimedia Commons