Hazánkban szeptember 1-jén kezdődik az iskola, a kicsik könyve pedig tele van az őszt köszöntő versikékkel, amelyek szerint “vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak”. Csakhogy szeptember 1-jén korántsincs még vége a legmelegebb évszaknak, sőt. A magyarországi évszakok olyan szinten alakultak át mindössze egyetlen emberöltő alatt, hogy ahhoz nemcsak a mezőgazdaság, de az életritmusunk is nehezen alkalmazkodik. A témát a Válasz Online járta körbe hosszú és tartalmas anyagban.
Teljesen átalakultak a magyarországi évszakok
A cikk rögtön egy döbbenetes ténnyel indít: míg néhány évtizede az október már a fűtési szezon, a hosszan tartó, áztató esők, a ködös, nem szeretem idő hónapja volt, mára már közelebb van a nyárhoz, mint néhány évtizede a szeptemberek. Nem véletlen, hogy Siófokon olyan mediterrán haszonnövények, mint a “kék banán” és a szicíliai kocsonyapálma is be tudnak még érni októberben.
Mindezt pedig az teszi lehetővé, hogy miközben az 1980-as és 1990-es években még igaz volt az a magyarországi felosztás, miszerint szeptember 1-jén elkezdődik a meteorológiai ősz, ami november 30-ig tart, hogy átadja a helyét a télnek, ma már ez egyáltalán nem igaz. Az évszakok éven belül elfoglalt arány ugyanis alaposan felborult, írja a Válasz Online. Ma a nyár inkább szeptember közepéig, végéig tart (az ELTE éghajlatkutató meteorológusainak átlagolása alapján egyébként szeptember 17-ig).
Szeptemberben nyár van, decemberben ősz
Nem véletlen, hogy szeptemberben még úgy érezzük tehát, mintha nyár lenne, és október-november is sokszor “emberemlékezet” óta enyhe ősz. Míg 2000-ben még csak kissé szorult vissza a tél aránya az éven belül (25-ről 22%-ra), hogy növekedhessen a meteorológiai értelemben vett tavasz és ősz aránya, ez mára teljesen felborult.
Egyetlen emberöltő alatt az év kétharmada tavasz és nyár lett (32-32%, azaz összesen 64%), miközben az ősz megmaradt az év negyedének, a tél viszont lassan eltűnik, jelenleg az év 11%-át adja. Eltűnt a korcsolyázható Balaton, az összefüggő, vastag hótakaró, a nagy hógolyó csaták, hóember- és hóvárépítések ideje. Legalább is nálunk. Néhány szélsőségtől eltekintve szinte alig havazik, az pedig különleges, ha az egész országot összefüggő hótakaró fedi. Pedig mezőgazdaságunk hagyományosan ilyen időjárásra “állt be”.
De mitől nyár a nyár? Erre egységes sztenderdek vonatkoznak, például nálunk akkor, ha a napi maximumhőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot (de pl. Svédországban más a kritériuma). 2023 szeptemberében például összesen 23 nyári napot regisztráltak, de az idei szeptember is meglehetősen száraz és meleg volt, tegnap például csupán két tized hiányzott csak a történelmi rekord megdöntéséhez.
Párakapu a Szent István Bazilika előtt. Egész évben használandó? Forrás: MTI
Mit hoz a jövő?
Goda Zoltán környezetmérnök egy augusztusi Heti Válasz podcastban szólt arról, hogy hazánk időjárása egy olyan jövő felé közelít, amiben van egy száraz és egy termő, azaz csapadékban gazdagabb évszak.
Eltűnni látszanak az áztató, kitartó, napokon át tartó őszi esők, de a téli összefüggő hótakarós napok is. Azért csak látszanak, mert néhány év alapján még nem lehet tudományos értelemben vett trendről beszélni. A júniusi csapadékmaximum is eltűnt az utóbbi években, nincsenek már Medárd-napi esők sem.
Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutató meteorológusa szerint mindig lesz hazánkban egy napenergiában szegényebb, hűvösebb és egy gazdagabb, melegebb évszakunk, hisz ezt földrajzi helyzetünk determinálja. Lesznek köztük átmeneti periódusok is, de lehet, hogy a jövőben ezek már nem lesznek alkalmasak arra, hogy évszakoknak nevezzük őket. Álláspontja szerint a jelenlegi trendeket figyelve az általunk ismert tél el fog tűnni 30 éven belül és marad egy hűvösebb, valamint egy melegebb évszak.
Mik a következményei a magyarországi éghajlatváltozásnak?
Ha hosszabban tart a meleg, csapadékmentes időszak az jót tehet többek között a turizmusnak, hisz szinte egész évben lehetővé teszi a kirándulásokat, a vízparton, strandokon eltölthető időszakot pedig kitolja akár szeptember végéig is. Csakhogy vannak negatív következmények is. Olyan betegségekkel kell megküzdeni, amire korábban nem volt példa (ázsiai tigrisszúnyogok megjelenése), vagy éppen a kullancsok hosszabb aktív szezonjával. Igenhonos kártevők jelennek meg a flórában, például a betűzőszú, a tölgy-csipkéspoloska, vagy éppen a több mediterrán molyfaj. Júliusban mi is beszámoltunk arról, hogy hazánk legősibb könyvtárát pusztítják a kenyérbogarak. A balatoni árvaszúnyog-invázió pedig a tó környéki turizmust és életet teheti tönkre.
Aedes aegypti, tigrisszúnyog a dengue-láz, a Zika-vírus és a chikungunya egyik fő terjesztője. Jellegzetessége a tor és a potroh fehér pikkelyekből álló mintázata, valamint a lábain végigfutó világos csíkok. Ez a faj jellemzően trópusi és szubtrópusi területeken fordul elő, de klímaváltozás miatt már Európában is felbukkant.
Hamarosan megváltozhat erdőink szerkezete is, miközben a mezőgazdaságnak egyszerre kell megküzdenie az aszállyal és a hőstresszel. Persze az évszakok átalakulása új lehetőségeket is nyit, például trópusi vagy mediterrán növények termesztése terén. Csakhogy ezek a növények a nálunk honos rovarokat zavarhatják meg, mint ahogyan a növények korábbi és többszöri virágzása is.
Olvass tovább klímaváltozás témában.
Majdnem 10 Celsius-fokkal volt melegebb vasárnap az ilyenkor szokásosnál
Majdnem 10 Celsius-fokkal volt melegebb vasárnap az ilyenkor szokásosnál – közölte a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán hétfőn. Azt írták, vasárnap 27 és 33 fok között alakultak a csúcsértékek, a maximum-hőmérséklet országos átlagban pedig 30,3 fok volt, ami majdnem 10 fokkal volt magasabb az ilyenkor szokásosnál. A bejegyzéshez készített infografika szerint az átlagos eltérés 9,4 fok volt, a legmelegebbet, 32,6 fokot Baján mérték, a legalacsonyabb maximum-hőmérsékletet pedig Jósvafőn, 26,5 fokot.
Tegnap még sarki fényt is lehetett látni:
A HungaroMet tájékoztatása szerint ilyen maximum általában az év legforróbb időszakában, július közepétől augusztus közepéig fordul elő, és példaként idézték augusztus 3-át, amikor országos átlagban 30,1 fok volt a napi maximum-hőmérséklet. Jelezték, hétfőn folytatódik a meleg, és van esély a napi melegrekord megdőlésére is. Mostmár tudjuk, hogy ettől mindössze két tized Celsius-fokkal maradt el a tegnapi maximum, Derekegyházán és Kisszálláson 32,5 fokot mértek (a rekord 32,7 fok Mázán 2003-ból).
Érkezik az ősz
A hét második felében folyamatosan csökken majd a nappali maximum hőmérséklet, az ősz tulajdonképpen már ma beköszönt Nyugat-Magyarországon, keletebbre viszont csak lassabban fog mérséklődni a hőmérséklet. Nagyjából csütörtök magasságában azonban már az egész országot összefüggő felhőréteg borítja majd. A hét második felében sokkal inkább a csapadéké, a felhőké és az élénkülő szélé lesz a főszerep. A maximumok már alig növekednek 20 fok fölé.
