„Nem hagyjuk, hogy a horvát profitéhség elvigye a rezsicsökkentést” – Szijjártó odaszúrt a szomszédoknak
Kirobbant a vita az Adriai kőolajvezeték körül. A MOL műszaki hibákra hivatkozik, a horvát Janaf mindent tagad, Szijjártó Péter pedig New Yorkból élesen bírálta a horvátokat: szerinte Horvátország háborús felárat szed, és kihasználja Magyarország kiszolgáltatott helyzetét.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok hónapok óta sürgeti a tagállamokat, hogy teljesen álljanak le az orosz kőolaj- és gázimporttal. Az átállás egyik lehetséges alternatívája az Adriai kőolajvezeték lenne, azonban a magyar kormány szerint a vezeték jelenlegi állapotában nem képes biztosítani Magyarország és Szlovákia teljes ellátását.
Szijjártó az Adriai-kőolajvezetékről
A MOL jelentése szerint a szeptemberi tesztek során több műszaki hiba is bizonyította, hogy a horvát rendszer nem képes tartósan ellátni Magyarországot és Szlovákiát, a horvát Janaf azonban élesen cáfolta ezt. A kérdés New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán is előkerült, ahol Szijjártó Pétert arról kérdezték, hogyan reagál az ellentmondásos helyzetre.
A külügyminiszter válaszában az eddigi narratívához tartotta magát, miszerint az Adriai vezeték hosszú távon nem képes a szükséges mennyiség szállítására, és Magyarország számára veszélyes, felelőtlen lépés lenne erre alapozni az átállást.
„Ha csak Horvátországon keresztül tudunk kőolajat behozni, azon a vezetéken egyszerűen nem lehet annyit szállítani, amennyi elegendő Magyarország és Szlovákia zavartalan ellátásához” – válaszolta Szijjártó.
További akadályként említette azt is, hogy a horvát energiainfrastruktúra fejlettségi színvonala jóval alacsonyabb, mint a Magyarországé, ezért egyszerűen nem lehet Horvátországra alapozni hazánk energiabiztonságát.

Szijjártó Péter interjú közben New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés helyszínén. Kép: PrnSc – Facebook / Szijjártó Péter
Szijjártó a műszaki aggályokon túl nyílt bizalmatlanságát is kifejezte a horvát féllel szemben. Úgy fogalmazott, hogy Horvátország az elmúlt években nem viselkedett korrekt partnerként, most pedig a háborús helyzetet kihasználva nyerészkedik Magyarországon.
„A horvátok tehát kihasználják a helyzetet, hogy háború van, és kihasználják azt, hogy Magyarországnak szüksége van adott esetben az Adria vezetéken érkező kőolajra, és háborús felárat szednek rajtunk (…) És mi nem vagyunk hajlandók a horvátok profitéhségének kitenni a rezsicsökkentés eredményeit.”
A miniszter szerint Horvátország a háború kitörése óta folyamatosan emeli a tranzitdíjakat, amelyek már az európai szint ötszörösére rúgnak. Úgy vélte, ez egyértelmű jele annak, hogy Horvátország a válsághelyzetet kihasználva nyerészkedik Magyarországon.
Vita a MOL és a horvát Janaf között az Adria-vezeték kapacitásáról
Szeptemberben három próbaüzemet tartottak az Adriai kőolajvezetéken, hogy kiderüljön, képes-e hosszú távon ellátni Magyarországot és Szlovákiát. A MOL szerint a tesztek során több műszaki hiba – áramkimaradás, nyomáscsökkenés – is előfordult, amelyek bizonyították, hogy a vezeték nem bírja a tartós, nagy mennyiségű szállítást.
A horvát Janaf ezzel szemben sikeresnek nevezte a próbákat, és közölte: a rendszer akár 12–15 millió tonna olaj továbbítására is alkalmas évente. Közleményében visszautasította a MOL vádjait a vezeték kapacitástesztjeivel kapcsolatban, és kijelentette:
„Felkészültünk arra, hogy akár műszaki, szervezési vagy bármilyen más szempontból is képesek vagyunk fedezni a MOL-csoport magyarországi és szlovákiai finomítóinak teljes éves kőolajszükségletét.”
A Janaf szerint a harmadik teszten tapasztalt teljesítménycsökkenés sem műszaki hiba miatt történt, hanem azért, mert a MOL maga kérte a szállítás mérséklését. A társaság emlékeztetett arra is, hogy szeptemberben a Sisak termináltól a magyar határig tartó szakaszon zajlottak a kapacitáspróbák, és közleményükben leszögezték: „A Janaf különösen visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint a vállalat nem lenne képes kielégíteni a MOL két közép-európai finomítójának éves igényeit’.”
Fokozódik a nemzetközi nyomás Magyarországon
Az elmúlt hónapokban az Európai Unió és az Egyesült Államok egyre erőteljesebb nyomást gyakorolt a tagállamokra az orosz energiahordozóktól való függőség megszüntetése érdekében. Az EU hivatalosan a szankciós politika részeként sürgeti az orosz olaj és gáz fokozatos kivezetését, Washingtonból pedig rendre érkeztek keményebb hangú figyelmeztetések.

Lindsey Graham amerikai szenátor és a 2023-as ukrajnai delegáció. A szenátor nemrég Magyarországot is figyelmeztette, hogy az orosz olaj importjának folytatásának következményei lesznek.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Donald Trump amerikai elnök többször is felszólította a NATO-szövetségeseket, hogy haladéktalanul állítsák le az orosz olaj vásárlását. Trump szerint a NATO-tagoknak egységesen kell fellépniük Oroszországgal szemben, ennek kulcsa pedig az, hogy elzárják Moszkvát a globális energiapiacoktól. ‘Nincs több kifogás’ – üzente korábban az európai szövetségeseknek.
Az ENSZ-közgyűlés keddi ülésén, majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott New York-i találkozóján az amerikai elnök ismét hangoztatta korábbi követelését, hogy Európa vessen véget az orosz olaj és gáz „megbocsáthatatlan” vásárlásának. Külön Magyarországot is említette, amikor azt mondta:
„Orbán Viktor a barátom. Nem beszéltem még vele az orosz olaj behozataláról, de van egy olyan érzésem, hogy ha megtenném, leállna vele – és azt hiszem, ezt meg is fogom tenni.”
A nemzetközi nyomás tehát egyre erősebb az orosz energiahordozók kivezetése ügyében, Szijjártó Péter azonban határozottan kijelentette, hogy a kormány nem tartja biztonságosnak az átállást az Adriai vezetékre. A következő hónapokban így kulcskérdés lesz, talál-e Magyarország olyan alternatívát, amely egyszerre felel meg a szövetségesi elvárásoknak és a hazai energiaellátás biztonságának.