A kutatók hinni sem akartak a szemüknek, amikor rátaláltak az emberiség múltjának titkait leleplező leletekre.
A tudományos közbeszédet alapjaiban határozhatja meg az a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány, amelyet a LADbible szemlézett.
A kutatók ugyanis olyan monumentális sziklarajzokat tártak fel, amelyek nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt készülhettek, és ehhez képest meglepő részletességgel örökítik meg az állatokat. A leletek – melyek közül a címlapfotónkon szereplők ITT megtekinthetőek nagy felbontásban is – nem csupán művészeti szempontból lenyűgözőek, hanem azt is jelzik, hogy az emberiség jóval korábban jelent meg ezen a vidéken, mint azt eddig bárki gondolta volna.
Rengeteg sziklarajzot találtak, amelyek ráadásul hatalmasak
A felfedezést Szaúd-Arábia északi részén, a Nefúd-sivatagtól délre tették, több különböző helyszínen, egy nagyjából 30 kilométeres körzeten belül. A régészek több mint 60 különálló rajzot dokumentáltak, amelyek körülbelül 130 különféle állatot – például tevét, gazellát, szamarat – ábrázolnak. A jelenetek egy része elképesztő méreteket ölt: egyes tevék akár 2 méter magasra és 2,5 méter szélesre is sikeredtek.
Ami azonban még hihetetlenebb, az a helyszín: a műalkotások egy része több mint 40 méter magas sziklafalakra került. Maria Guagnin, a Sydney-i Egyetem régésze és sziklarajz-kutatója, aki a felfedezésről szóló tanulmányt írta, így fogalmazott: „A vésetek készítőinek egy sziklapárkányon kellett állniuk, közvetlenül a fal előtt.” Hozzátette: „Nagyon veszélyes lehetett a munkavégzés, hiszen a párkány keskeny és lefelé lejt. A művészek a pozíciójukból nem is láthatták a teljes képet, amit készítettek. Ennek ellenére mégis képesek voltak természetes hatású ábrázolásokat alkotni.”
Az emberiség túlélési ösztöne jelent meg?
A kutatók úgy vélik, hogy a művészeti alkotások készítése mögött a túlélési ösztön húzódott meg: őseink a vízlelőhelyeket akarták megjelölni a sivatagos tájon, amely akkoriban kevésbé volt száraz, mint manapság. A művek valamikor Kr. e. 10.800 és 9.400 között készülhettek – vagyis jóval korábban, mint ahogy eddig feltételezték az emberi jelenlét kezdetét ebben a régióban.
„A leletek azt mutatják, hogy ezek a közösségek sokkal korábban képesek voltak megtelepedni a sivatagi környezetben, mint azt korábban gondoltuk. Hihetetlenül jól ismerhették a tájat” – magyarázta Guagnin.
Kifejezetten az esős évszakot akarták bemutatni?
A kutatók egy külön érdekességet is felfedeztek a rajzokat elemezve. „A tevék többsége a párzási időszakban van ábrázolva, amit a megfeszített nyaki izmok mutatnak meg, a hímek ilyenkor mély, morajló hangot adnak. Ez az időszak általában az esős évszakra esik, azaz a műalkotások összefüggésbe hozhatók az esős idővel és a vízlelőhelyekkel.”
A sziklarajzok tehát nemcsak bámulatosak, de alapjaiban újra is írhatják mindazt, amit eddig gondolunk az emberiség térnyeréséről a Közel-Keleten. És ki tudja, hogy ezzel vége van-e már a meglepetéseknek…
Ez is érdekelhet:
Source: