Magyarország erősen függ az orosz energiától, de óriási a tudatlanság a lakosság körében ezzel kapcsolatban

Mennyire függ hazánk az orosz energiától? Az utóbbi időszakban Donald Trump amerikai elnök egyre keményebb oroszellenes nyilatkozatai újra a fókuszba helyezték Magyarország Oroszországból származó energiaimportjának kérdését, különösen az olaj- és gázfüggőséget. Az Europion október elején 1300 fős országos reprezentatív mintán vizsgálta, hogyan látja a magyar társadalom ezt a problémát. Az eredmények egy alacsony tájékozottságú, ugyanakkor szélsőségesen megosztott közvéleményt tükröznek.

Tájékozatlanság uralja az orosz energiafüggőség megítélését

A kutatás szerint a magyarok alig egynegyede (24%) tudja helyesen, hogy Magyarország orosz energiaimportja 80 százalék fölötti. Ezzel szemben a válaszadók 30%-a 60–80% közé, harmaduk (33%) pedig 60% alá becsüli ezt az arányt, míg 13% nem vállalt becslést. Az idősebb korosztályban és azok között, akik napi legalább egy órát töltenek hírolvasással, valamivel magasabb a tájékozottak aránya, de egyik csoport sem éri el a társadalom harmadát.

Szerinted a magyar energiaellátás mekkora része származik Oroszországból? Fotó: Europion

Az orosz energiafüggőség érzékelésében a válaszadók 32%-a szerint inkább nőtt a függőség az orosz-ukrán háború évei alatt, míg 16% szerint csökkent, és 51% úgy véli, hogy nem változott jelentősen. Politikai törésvonalak mentén markáns véleménykülönbségek vannak: az ellenzéki, különösen a Tisza Párt támogatói között többen gondolják úgy, hogy nőtt a függőség.

A társadalom viszonylag bizakodó abban, hogy az orosz energiaforrásokról való leválás reális cél lehet: a megkérdezettek közel fele szerint vagy már most (23%), vagy rövid-középtávon, az elkövetkező 5–10 éven belül (25%) megvalósítható a függőség jelentős csökkentése.

• A magyar kormány az olcsó orosz gáz mítoszát ismételgeti: ellenben jobban járt, aki már levált 

Megosztottság az energiafüggetlenség és olcsóság dilemmájában

Az olcsó energia és az energiafüggetlenség prioritásának kérdésében megoszlanak a vélemények. A társadalom 54%-a az olcsó energia mellett áll, még akkor is, ha az Oroszországból érkezik, míg 46% inkább az energiafüggetlenséget választaná, még magasabb költségek árán is. A kisebb településeken élők és a kevesebb hírt fogyasztók inkább az olcsó energiát preferálják, míg politikai oldalról a kormánypártiak erősen az olcsó energiában hisznek, az ellenzékinek viszont fontosabb az energiafüggetlenség.

Szerinted melyik a fontosabb Magyarországnak: az olcsó energia vagy az energiafüggetlenség? Fotó: Europion

Az orosz energiaimport háborús kontextusban való megítélése rendkívül megosztó: szinte azonos arányban vannak azok, akik helyeslik (38%) és akik ellenzik (36%) Magyarország orosz energiavásárlását a háború alatt. Az egyik legélesebb megosztottság az EU-s szankciókhoz való igazodás témájában figyelhető meg, ahol a diplomások többsége támogatja az igazodást, míg a politikai megosztottság ennél erősebb: az ellenzéki Tisza-tábor támogatja a szankciókat, a kormánypártiak többsége ellenzi.

Jelentős energiafüggőség, óriási tájékozatlanság

Végeredményben a magyar társadalom egy olyan helyzetben van, ahol az orosz energiafüggőség jelentős, a tájékozottság viszont alacsony, és a vélemények politikai megosztottság mentén erősen megoszlanak. Az energiafüggetlenség és az olcsó energia közötti választás pedig továbbra is megosztja a közvéleményt, miközben a hosszú távú megoldások és az uniós szankciók hatásai kérdésesek.

Helyes, hogy Magyarország a háború alatt is vásárol orosz energiát? Fotó: Europion

Kiemelt kép: illusztráció, depositphotos.com