És Te milyen leszel idősként?
Beszélnünk kell az időskorról. És nem csak azért, mert október elsején van az idősek világnapja. Amiatt is, mert mind öregszünk. Minden egyes nappal. Azok az „idősek” ebben a kifejezésben: mi vagyunk, néhány évvel később.
Életkor. Néha ez csak egy születési évszám a személyiben. Máskor mérföldkő a különféle, például szavazási, vezetési jogosultságok megszerzéséhez. Megint máskor, mondjuk állásjelentkezésnél pedig sokszor kerékkötő.
Másik nézőpontból közelítve, a korhoz állapotot, közérzetet, fejlettségi szintet is szokás társítani. Az egészségünkre gyakran az életkor tükrén át nézünk. Biológiai kor mellett a mentális kort is figyeljük, amikor például a baba fejlődését vagy az iskolaérettséget vizsgáljuk. Az sem mellékes, mennyire érezzük magunkat öregnek. Esetleg fiatalnak.
Mit is gondolunk az időskorról?
Nyugdíjemelés, bevásárlási idősáv, orvoshoz járás, társadalmi korfa, nyugdíjas otthon, betegség, idős szavazók, almáspite, gyógyszerek, unokázás, otthonka.
Csókolom, Marika néni, tes-sék-szé-pen-itt-leülni ééés váár-ni, jóó? Úúgy ni, naggyon ügyesek vagyunk.
A fenti csak néhány kiragadott példa arra, milyen kép él sokakban az idősebb generációról. Ezeket, a többek között az egészségügyben, a foglalkoztatásban, a szépségiparban, a médiában megjelenő megbélyegzéseket, előítéleteket nevezzük ageizmusnak.
De ugyanez, „kicsiben”, a hétköznapok szintjén is jelen van, például minden viccesnek szánt születésnapi „pelenkakészletben” és „forog a B-oldal” üzenetben, „Ne totojázz már, taposs a gázba, tata!” közlekedési beszólásokban is.
Miközben az idősebb életkor gazdasági, társadalmi, személyes értékei elsikkadnak.
A társadalmi diskurzusban legalább ennyire aránytalan az idősek reprezentációja, mint azt például a reklámokban tapasztaljuk. A médiában a két szélsőséggel találkozhatunk: az inkontinens, reumás öregekkel, vagy az „aktív idősekkel”, akik még táncolnak, online kommunikálnak, süteményt sütnek.
Kevés munkahelyen építenek az érettebb korosztály tapasztalataira, munkához való attitűdjére. De kevés szó esik arról is, hogy fogyasztásukkal hogyan járulnak hozzá a GDP-hez. Vagy, hogy például mennyi munkát végeznek fizetés nélkül, önkéntesen. Arról meg pláne, hogy hogyan érzik magukat a bőrükben.
Miért kell beszélnünk az időskorról?
Ennek több oka is van. Az egyik, hogy a társadalom öregszik.
Hazánk öregedési indexe például átlagosan 139,5 fő a KSH 2020-as felmérése alapján. Ez a szám azt mutatja, hogy milyen a 14 év alatti és a 65 feletti lakosság aránya. Világtendencia, hogy a népesség – igaz, a demográfiai átmenet ezen szakaszában már egyre lassuló ütemben – nő.
Hazánk népessége az elmúlt évtizedekben nem csak fogy, hanem elöregedő tendenciát is mutat.
A népességszám növekedésével párhuzamosan zajlik a népesség elöregedése, a lakosság korösszetétele egyre idősebb.
Például, a 65 év felettiek aránya a teljes lakosság körében 1950 és 2100 között 4,5-szörösére nő (5,1-ről 23%-ra). Ez nem csak Európára, hanem Magyarországra is igaz.
A másik fontos nézőpont pedig az egyéné.
A személyiségünk fejlődése korántsem áll meg a tanulmányok befejezésével.
Sőt, az idő előrehaladtával újabb és újabb életfeladatok várnak megoldásra.
Az előttünk járó generációval, problémáikkal amiatt is körültekintően kell foglalkoznunk, mert ez lesz a minta utódaink számára. Legyen szó kommunikációs nehézségekről, konfliktushelyzetekről, vagy éppen a hálánk kimutatásáról.
Vajon milyen példával járunk elöl a fiatalabbak számára?
Hogyan fognak hozzánk, egymáshoz és önmaguk idősebb verziójához viszonyulni pár év múlva, ha a mostani gondolkodásmódunkba nőnek, tanulnak bele?
Mi számít idősnek?
Vannak ugyan közmegegyezésen alapuló, kijelölt mérföldkövek, például a nyugdíjkorhatár, ám az időskor kezdete valójában nagyon is szubjektív kérdés.
Az elmúlt egy évszázadban a különböző életszakaszok alaposan elcsúsztak, és ezek a korszakhatárok lényegében ma is folyamatosan mozgásban vannak.
Petőfi Sándor 25 évesen az életközepi válságot öntötte verssorokba, megállapítva, hogy „a férfikor nyarába” lépett. Manapság egy ennyi idős embert nagyon fiatalnak tartunk, s egy huszonévesnek aligha jutna eszébe „az ifjuságnak eltűnt tavaszát” siratni. Csakhogy 170 esztendővel ezelőtt a költő 25 évesen valóban az átlagos várható élettartam közepe felé járt. Nem véletlenül írt „vén zászlótartóként” 57 évesen nemzetőrnek állt édesapjáról – aki a következő esztendőben el is hunyt.
Ahogyan a magasabb életszínvonalnak, jobb táplálkozásnak és higiéniának, illetve a fejlettebb orvostudománynak köszönhetően egyre tovább élünk, úgy tolódnak ki, illetve csúsznak össze az egyes életszakaszok is. Az elmúlt évtizedekben ezek a változások különösen felgyorsultak, egyre kevesebb időt hagyva az alkalmazkodásra.
Az utóbbi 10-20 évben például észrevétlenül eltűntek a középkorúak.
Egy hetvenes években adott interjúban a negyvenes éveiben járó Sütő András úgy hivatkozott saját nemzedékére, mint, akik „a gúnyolódó kedvűek szerint” már nem is középkorúak, hanem „középkoriak”.
Ifjúság kultusza
Ma gyakran halljuk, hogy a „40 az új 30”, sok 45 éves pedig vérig sértődik, ha magázódva szól hozzá egy 25 éves.
Az ifjúság kultusza uralja a kultúrát, a médiát, a reklámokat,
abba az illúzióba ringatva sokakat, hogy az öregedés csak az aggastyánok problémája, amely tőlük még nagyon távol áll.
Félő, hogy aztán ezeket az embereket hirtelen taglózza majd le az idő múlása, és az ezzel járó fizikai, illetve lelki változások.
A mai harmincasok-negyvenesek az öröknek hitt fiatalkorból pár évtized múlva egyik pillanatról a másikba zuhanhatnak át a félelmetes és ismeretlen öregségbe.
Az idősödés nem egy konkrét életszakasz, hanem egy hosszú folyamat, amely mindannyiunkban más és más tempóban zajlik le. Ha képesek vagyunk megélni és megérteni ezt a változást, felkészülve érkezhetünk meg az időskorba. Így teljes életet élhetünk a „férfi/női kor nyara” után is, és nem érezzük magunkat „vén zászlótartónak”.
Felhasznált források:
Levy, Sherl (2019). Is Ageism Really a Thing?
Központi Statisztikai Hivatal (2021). Népesedési világnap, 2021
Címlap: Anna Shvets fotója a Pexels oldaláról
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban