Az Országgyűlés elfogadta az első mesterséges intelligencia-törvényt. A kormány szerint a cél az, hogy a hazai vállalkozások és felhasználók biztonságos, átlátható keretek között használhassák a mesterséges intelligenciát, és ne maradjanak le a technológiai versenyben.
A jogszabályt a Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozta ki, és a kormány szerint külön figyelmet fordít arra, hogy a hazai kis- és középvállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba a nagy techcégekkel szemben. Ezzel együtt a kabinet azt ígéri, hogy az új törvénnyel a kisebb szereplők nem adminisztratív terheket, hanem kiszámíthatóbb feltételeket kapnak.
Uniós szabály: magas kockázatú MI csak szigorú feltételekkel
Az új szabályozás az Európai Unió AI-rendeletéhez igazodik, amely 2024-ben lépett életbe, és az összes tagállamra kötelező. Az EU-s keret lényege, hogy bizonyos területeken már nem lehet ellenőrizetlenül használni mesterséges intelligenciát, például hitelbírálatnál vagy egészségügyi döntéstámogatásnál.
Ezeket a rendszereket az úgynevezett „magas kockázatú” kategóriába sorolták, és csak akkor működhetnek, ha átláthatóak, dokumentáltak, és emberi kontroll is kapcsolódik hozzájuk.
Magyarország most ehhez a kerethez igazítja a saját szabályait: kijelölik, ki adhat engedélyt az ilyen rendszerekre, ki ellenőrzi őket, és kihez fordulhat a felhasználó, ha problémát tapasztal. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy bank vagy biztosító nem futtathat „fekete dobozos” MI-t úgy, hogy senki nem tudja, milyen logika szerint dönt.
Az új rendszerhez kijelölnek egy bejelentő hatóságot, amely a tanúsítással foglalkozó szervezeteket minősíti, valamint az MI-rendszerek működését ellenőrző piacfelügyeleti szervet. A kabinet egy egykapus modellt vezet be, arra hivatkozva, hogy így a vállalkozások nem kapnak többletadminisztrációt, miközben az MI-feletti kontroll erősödik.
Az új Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács
A törvény része egy új tanácsadó testület, a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács is. Ez a fórum szakmai iránymutatásokkal támogatja a jogalkalmazást, követi a technológiai változásokat, és egyeztet a gazdasági, kutatói és társadalmi szereplőkkel. A kormányzati kommunikáció szerint így folyamatos párbeszéd alakul ki azokkal, akiknek napi szinten kell alkalmazkodniuk az MI-hez.
Mi változik a gyakorlatban?
A jogszabály egyik újdonsága, hogy a nagyobb szervezeteknek kötelező lesz olyan szakembert kijelölni, aki az MI-alkalmazások megfelelőségét felügyeli, és kapcsolatot tart a hatóságokkal. A vállalatoknak emellett nyilvántartást kell vezetniük azokról a rendszerekről, amelyek mesterséges intelligenciát használnak az ügyfélkiszolgálásban vagy döntéstámogatásban.
Ez főként a bankszektort, a biztosítókat, a kormányzati intézményeket és a nagyobb szolgáltatókat érinti. A szabályozás célja többek között, hogy ne lehessen felelőstelenül bevezetni olyan MI-rendszereket, amelyek emberi döntések helyére lépnek — vagy akár észrevétlenül befolyásolhatják a felhasználókat.
A közéleti visszaélések és az oktatás továbbra is szürkezóna
Bár a törvény részletesen rendezi a vállalati és fogyasztóvédelmi használatot, a közéleti és oktatási területet egyelőre nem érinti. Az elmúlt hónapokban Magyarországon is történt több olyan eset, amikor politikust MI-vel készült, manipulatív videóval próbáltak lejáratni, illetve az egyetemeken és iskolákban is egyre égetőbb kérdés az MI használat.
A mostani jogszabály azonban nem tisztázza, ki vizsgálhatná az ilyen eseteket, és milyen eljárás vonatkozna a politikai tartalmakra, ha például választási időszakban terjednének. A közéletet érintő MI-manipulációk kezelése így egyelőre nyitott kérdés marad, amely várhatóan később kerülhet napirendre.
Borítókép: Depositphotos.com
Forrás: