Kiválna Erzsébetvárosból, és Terézvároshoz csatlakozna a budapesti zsidónegyed – erről Frölich Róbert országos főrabbi és Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke számolt be. A két rabbi szeptemberben indította el a kezdeményezést, amelynek célja, hogy a bulinegyedet is magába foglaló Belső-Erzsébetváros kiváljon a VII. kerületből.
Népszavazás dönthet a sorsról
A kezdeményezés szerint, ha a zsidónegyed lakói sikeres népszavazáson támogatják a kiválást, a szomszédos VI. kerület is megkérdezné saját lakóit a csatlakozásról. Erről Szabó György tájékoztatta a Magyar Nemzetet, miután Soproni Tamás terézvárosi polgármesterrel folytatott egyeztetést.
„Soproni Tamás abszolút pozitívan állt hozzá Belső-Erzsébetváros kerületváltásához, Terézváros vezetője azt mondta a megbeszélésen, hogy a VII. kerületben élők számára tervezett sikeres népszavazás esetén természetesen a VI. kerület is meg fogja kérdezni a lakosságot a befogadásról” – mondta Szabó. Hozzátette, októberben már tartottak egy lakossági fórumot a negyedben, ahol felhatalmazást kaptak a további tárgyalásokra, november végén pedig újabb egyeztetésen döntenek a népszavazás kérdéséről.
Ha a választási bizottság jóváhagyja a népszavazási kezdeményezést, meg is tarthatják a voksolást – mondta a Mazsök elnöke.
Évekig elhúzódhat a folyamat
A rabbik szerint az eljárás bonyolult és időigényes. A folyamat aláírásgyűjtéssel kezdődik, majd népszavazás, az átadó és a befogadó kerület jóváhagyása, végül pedig kormánydöntés követi. Még a legsikeresebb forgatókönyv esetén is csak 2029 után léphetne hatályba a kiválás – írja a 24.hu.
Szabó György hangsúlyozta: „Itt vannak a zsinagógáink, a rituális fürdő, az éttermek, minden, ahol a vallásos emberek az életüket folytatni tudják. Mi a vallásunk miatt helyhez vagyunk kötve, de nem is akarunk elmenni sehova, de változást szeretnénk.”
Elhanyagolt városrész és romló közbiztonság
A kezdeményezés hátterében az áll, hogy a két rabbi szerint az erzsébetvárosi és a fővárosi önkormányzat magára hagyta a városrész lakóit. Frölich és Szabó úgy vélik, Erzsébetvárosban régóta „közlekedési kísérleteket folytatnak”, amelyek ellehetetlenítik a parkolást, és kaotikus forgalmi helyzetet eredményeznek.
Kifogásolják a köztisztasági állapotokat is, amelyek szerintük „már az egészségre való ártalmasságot súrolják”, valamint a romló közbiztonságot és a szórakozóhelyek szabályozatlanságát. Mint mondják, az önkormányzat évek óta nem rendezi a kocsmák és bárok működési feltételeit, a meglévő szabályokat pedig nem tartatja be.
„Nemcsak a zsidókról van szó”
Szabó György hangsúlyozta, a kezdeményezés nem kizárólag a zsidó közösségről szól: ez az összes erzsébetvárosi polgár ügye, vallástól és politikai nézettől függetlenül.
A zsidónegyedet a Károly körút, a Rákóczi út, az Erzsébet körút és a Király utca határolja, és a főváros egyik legforgalmasabb, ugyanakkor legvitatottabb városrésze. Hogy a többéves folyamat végül valóban új kerülethatárokat eredményez-e, az a következő évek népszavazásain és politikai döntésein múlik.
Forrás: