Több energiaipari szereplő is mentességet kapott az orosz olaj- és gázvásárlásra vonatkozó szankciók alól, ám hazánk nem szerepel a listán. A magyar kormány szerint a Trump–Orbán-megállapodás garantálja a mentességet, ám írásos engedély egyelőre nem született erről, a szankciók pedig rövidesen életbe lépnek.
Az Egyesült Államok négy ideiglenes mentességet adott ki a Rosznyeft és a Lukoil ellen meghozott szankciók alól november 14-én, hogy ne álljanak be jelentősebb zavarok az ellátásban, írja a Portfolio.
Az amerikai pénzügyminisztériumhoz tartozó OFAC indoklása szerint a listán szereplő országok és energiaipari szereplők, intézmények számára ugyanis jelentős és súlyos kiesést okoztak volna a két olajipari vállalattal szemben hozott szankciók. Magyarország viszont bármennyire is furcsa, de nem szerepel ezen a listán.
A mentességek csupán rövidtávra szólnak
Elsőként Kazahsztán részesült mentességben, biztosítva ezzel a CPC-olajvezeték, a tengizi olajmező és a karacsaganaki kitermelés zavartalan működését, s egyedül a tulajdonrészek értékesítése, valamint a mindennapi működéstől független tranzakciók tiltottak továbbra is.
A lista második helyén a Lukoil külföldi töltőállomásai szerepelnek, a nemzetközi hálózat ugyanis ötezernél is több állomást foglal magába, és éppen ezért mindenképpen szükség volt rá, hogy december közepével bezárólag az üzemeltetés és készletbeszerzés is lehetséges maradjon.
Ugyancsak felmentést kaptak a Lukoil olyan bolgár érdekeltségei, mint a burgaszi finomító, illetve töltőállomások és kerozinfinomító üzemek is szabadon működhetnek 2026 április végéig. Emellett engedélyezték az európai központok eladásához vagy átszervezéséhez szükséges előkészítő folyamatokat is.
Ahogyan az jól látható, mindegyik mentességre szigorú időkorlátok vonatkoznak, néhány esetben alig több mint egy hónapra szóló érvényességgel, ami azt jelzi, hogy az Egyesült Államok igyekszik minimálisra szorítani az orosz vállalatok mozgásterét, miközben megakadályozza a régiók ellátásának felborulását is.
Eltérő állásponton van a két külügyminiszter
A friss listán Magyarország azonban egyáltalán nem szerepel, ugyanakkor a magyar kormány szerint november 7-én a Fehér Házban Orbán Viktor szóbeli ígéretet kapott Donald Trumptól arra, hogy hazánk mentességet élvez majd a szankciók alól.
Ahogyan viszont a 24.hu is beszámol róla, az amerikai és a magyar kommunikáció között jelentős eltérés mutatkozik. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt állítja, hogy a megállapodás a két vezető hivatali idejének végéig biztosítja a magyar mentességet, és ennek írásba foglalása pedig csupán technikai formalitás.
Ezzel szemben Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint a mentesség legfeljebb egy évre szól, és bizonyos vezetékek esetében csak ideiglenes engedély adható. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy a félreértések tisztázása érdekében Szijjártó hivatalos formában is megkeresi Rubiót, Orbán Viktor pedig azt mondta: végső soron „a főnök”, vagyis Donald Trump dönt a kérdésben.
Csak az OFAC hozhat konkrét döntést
A helyzet bizonytalanságát leginkább az okozza, hogy a tényleges mentességet kizárólag az OFAC által kiállított írásos engedély teheti lehetővé. Ezt a magyar félnek viszont külön kérelmeznie kell, és az amerikai gyakorlat szerint az ilyen licenceket évente felülvizsgálják, ezért rendszerint csak egyéves időtartamra adják ki, függetlenül attól, hogy milyen irányú politikai cél húzódik meg a döntés mögött.
Mindez tehát azt jelenti, hogy Magyarországnak továbbra is várnia kell a hivatalos dokumentumra, amely egyértelművé tenné, milyen feltételekkel és időkorláttal kaphat felmentést.
A szankciók azonban november 21-én hatályba is lépnek, így a döntés határideje rendkívül gyorsan közeleg, miközben a magyar helyzet továbbra is tisztázatlan.
Forrás: