A világ egyik legismertebb őslénytani régiójában, az erdélyi Hátszegi-medencében újabb rendkívüli felfedezést tettek a paleontológusok. Bár a térség több mint egy évszázada szolgáltat dinoszauruszleleteket, ezek többsége eddig szétszórtan, kisebb sűrűségben bukkant elő. A most feltárt helyszín azonban minden korábbi rekordot megdönt: négyzetméterenként több mint száz gerinces maradvány került elő, a nagy dinoszauruszcsontok szó szerint egymásra rétegződve.
A magyar és román kutatókból álló Valiora Dinosaur Research Group több éve tárja fel a medence nyugati részének felső kréta korú rétegeit, amelyek a dinoszauruszok kihalása előtti néhány millió év életközösségeibe engednek bepillantást. Az új ásatások során olyan, több ezer darabból álló csontgyűjtemény került napvilágra, amely nemcsak dinoszauruszoktól, hanem kétéltűektől, teknősöktől, krokodiloktól, repülő hüllőktől és apró emlősöktől is származik.
A kutatók által K2-nek nevezett helyszín különösen kiemelkedő: kevesebb mint öt négyzetméteren több mint 800 csontdarabot dokumentáltak, ami példa nélküli gazdagság a térségben. A részletes vizsgálat a közelmúltban jelent meg a PLOS One tudományos folyóiratban.
Egy pillanat alatt felismerhető felfedezés
Botfalvai Gábor, az ELTE Őslénytani Tanszékének adjunktusa és a kutatócsoport vezetője úgy emlékezett vissza, hogy már a 2019-es első terepszemlén feltűntek a különleges, fénylő fekete csontok a patakmeder agyagos falaiban. Néhány perc kutatás után világossá vált, hogy egy rendkívüli lelőhely rejtőzik a felszín alatt, amelyet azóta évekig tartó, intenzív feltárások követtek.
Ősi áradások sodorták a csontokat egy helyre
Mintegy 72 millió évvel ezelőtt szubtrópusi klíma uralkodott ezen a vidéken. A környező magaslatokról leömlő, időszakosan megáradó vízfolyások gyakran torlódást okoztak: tetemeket és a felszínen heverő csontokat sodortak magukkal egészen a medence mélyebben fekvő részeiig.
Budai Soma, a Paviai Egyetem kutatója szerint a vizsgált kőzetek arra utalnak, hogy a területen egy kisebb tó terült el, amelyet villámárvizek tápláltak. A víz energiájának hirtelen csökkenése miatt a csontok a tóparti deltavidéken halmozódtak fel, így alakulhatott ki a ma feltárt, rendkívüli csontkoncentráció.
Két különböző dinoszauruszfaj csontvázai is előkerültek
A lelőhely nemcsak apróbb csontokat, hanem részleges csontvázakat is őrzött. Az egyik típus a Rhabdodontidae családhoz tartozik: egy körülbelül kétméteres, részben két lábon járó növényevő, amely már jól ismert a térségből. A másik azonban igazi tudományos szenzáció: egy sauropoda (Titanosauria) maradványai, amelyek ilyen épségben eddig ismeretlenek voltak Erdélyből. Az új lelet segíthet pontosabban meghatározni a hatalmas, hosszú nyakú növényevő rendszertani helyét.
Olvass még több cikket ebben a témában: dinoszaurusz
Az eddig ismert legkorábbi erdélyi gerinces-felhalmozódás
Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense kiemelte, hogy a lelőhely nemcsak a gazdagsága miatt kiemelkedő. Ez a leletegyüttes a Hátszegi-medence eddig ismert legidősebb ilyen jellegű felhalmozódása, amely betekintést nyújt a térség dinoszauruszfaunájának korai fejlődési szakaszaiba. A további vizsgálatok várhatóan még részletesebb képet adnak majd arról, miként alakultak a késő kréta kori kelet-európai ökoszisztémák.
A kutatást magyar és román tudományos intézmények, valamint több nemzeti kutatásfinanszírozó program támogatta.
Ez is érdekes lehet: 70 millió éves dinoszaurusztojást találtak – akár embriót is rejthet!
Dinoszaurusz-lelőhely erdélyben: Képgaléria
Forrás: