Donald Trump vasárnap újra megszólalt az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, miközben továbbra sem tisztázott, ki áll a napokban nyilvánosságra került, vitatott 28 pontos orosz–amerikai béketerv mögött, és hogy az amerikai adminisztráció támogatja-e azt. Az amerikai elnök a Truth Socialön közzétett bejegyzésében azonban egyetlen szóval sem említette a béketervet – helyette ismét a 2020-as elnökválasztást és Joe Bident tette felelőssé a háború kitöréséért.
„Putyin soha nem támadott volna” – Trump újra a 2020-as választást okolja
Trump szerint a háború nem robbant volna ki, ha „nem csalják el” a 2020-as elnökválasztást, és ha mind az Egyesült Államokban, mind Ukrajnában „erős vezetés” irányított volna. Úgy fogalmazott:
„Ha a 2020-as elnökválasztást nem hamisították volna meg és csalták volna el, akkor nem lenne orosz–ukrán háború… Putyin soha nem támadott volna! Csak amikor látta Sleepy Joe-t akcióban, azt mondta: itt az esélyem.”
A jelenlegi konfliktust Trump ismét úgy állította be, mint amit „megörökölt” Joe Bidentől és a demokrata vezetéstől.
Célkeresztben Zelenszkij, sőt, még Magyarország is
Bár Trump név szerint nem említette Volodimir Zelenszkijt, világosan célzott az ukrán elnökre, amikor az idézőjelbe tett „ukrán vezetést” bírálta „hálátlansággal” vádolva:
„Ukrajna “vezetői” semmiféle hálát nem mutatnak felénk, miközben Európa továbbra is olajat vásárol Oroszországtól.”
Az állítás különösen érzékeny Magyarország szempontjából, hiszen az EU-ban éppen Budapest az, amely következetesen ellenzi az orosz energiáról való leválást – írja a 24.hu. Orbán Viktor kormánya rendre az energiaellátás biztonságával indokolja az orosz gáz és olaj fenntartását.
Orbán november elején Washingtonban járt, majd azt állította, hogy Trump „korlátlan időre szóló mentességet” adott Magyarországnak az orosz energiát érintő szankciók alól. A hivatalos amerikai listákon azonban egyelőre csak a paksi bővítés szerepel mentességként.
Egyre nagyobb a bizonytalanság: mi történik a 28 pontos béketervvel?
A béketerv kiszivárgása óta komoly nemzetközi visszhangot váltott ki, mivel több pontja mintha az orosz maximalista álláspontot tükrözné. Zelenszkij úgy fogalmazott: Ukrajna történelme legnehezebb döntése előtt áll, mert „méltósága és az amerikai támogatás között kell választania”.
Míg az európai vezetők többsége elutasította a dokumentumot, Orbán Viktor kifejezetten amellett érvelt, hogy az EU álljon be mögé.
A republikánus oldalon is egyre több a kritika. Marco Rubio amerikai külügyminiszter kétpárti delegációt hívott össze, ahol határozottan elhatárolódott a javaslattól:
- szerinte a terv „az oroszoké, nem az amerikaiaké”,
- és azt is kijelentette, nincs tudomása arról, hogy Trump megvonná az ukrán hírszerzési támogatást, ha Kijev nemet mondana a javaslatra.
A külügy szóvivője eközben azzal igyekezett tisztázni a helyzetet, hogy a terv amerikai szerzőktől származik – ám arra továbbra sem adott választ, hogy ez valóban az USA hivatalos álláspontja-e. Trump pedig világossá tette: nem ez az utolsó ajánlata a háború lezárására.
Forrás: