A melegházasságot hazánkban jelenleg nem ismeri el a jog, az Alaptörvény szerint ugyanis házasság csak férfi és nő között létezhet. A törvényi maximum, amit a meleg párok elérhetnek a bejegyzett élettársi kapcsolat. Csakhogy Magyarország nem önálló sziget a kontinensen, hanem az Európai Unió tagja, így a szabályok egy tegnapi döntés értelmében alaposan megváltozhatnak.
Erről írunk az alábbi cikkünkben
A házasság nem bejegyzett élettársi kapcsolat
Bejegyzett élettársi kapcsolatot azonos nemű párok között 2009 óta ismer a magyar joggyakorlat, a helyzeten a 2010-ben kormányra került és magát konzervatívnak mondó, a meleg közösséget rendszeresen támadó, sőt sok esetben súlyos bűncselekményekkel is összemosó Orbán-kormányok sem változtattak. Bejegyzett élettársi kapcsolatban élők esetében bizonyos társadalombiztosítási, családi adózásbeli, valamint öröklési jogi kedvezmények nem teljes mértékben érvényesülnek, így jogilag mindenképp “kevesebb”, mint a házasság. Például bejegyzett élettársi kapcsolatban a gyerekek közös örökbefogadása nem engedélyezett, és az egyik élettárs nem fogadhatja örökbe a másik élettárs gyermekét sem.
Történelmi uniós bírósági ítélet
Ezt írhatja felül rövidesen egy uniós bírósági ítélet. Az ügy, amelyben tegnap hozott döntés a luxemburgi székhelyű testület Lengyelországból indult. Egy Németországban házasságot kötött azonos nemű, lengyel állampolgár pár házassági anyakönyvi kivonatának bejegyzését ugyanis elutasították a lengyel polgári nyilvántartásba. Az ok ugyanaz, mint amiért Magyarországon is hasonló eljárási eredménnyel nézhetett volna szembe a lengyel pár: sem a lengyel, sem a magyar jog nem ismeri el ugyanis az azonos neműek házasságát.
- Őrült esküvő: egy lelkész négy férfit adott össze Németországban
Az uniós bírósági eljárás azonban kimondta, hogy a lengyel eljárásrend sérti az uniós jogot. Ha ugyanis egy azonos nemű pár jogszerűen házasságot kötött egy olyan uniós tagállamban, ahol az elfogadott, egy másik tagállam akkor sem tagadhatja meg annak elismerését, ha ott adott esetben az tiltott. Az uniós bíróság a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való uniós alapjogra hivatkozott.
Politikai turbulenciák az ítélet után
Természetesen az uniós bíróság döntése nem kötelez egyetlen tagállamot sem arra, hogy saját jogrendjében biztosítsa az azonos neműek házasságát. Gyakorlatilag arra azonban igen, hogy elismerje azt, ha máshol köttetett. „Ha egy másik tagállamban családi életet alakítanak ki, különösen házasság révén, akkor biztosítva kell lenniük arról, hogy ezt a családi életet hazatérésük után is folytathatják”, fogalmazott a bíróság a Szeretlek Magyarország hírportál cikke szerint.
Ahogy az már ilyenkor lenni szokás, a politikai reakciók sem maradtak el. A felperes pár ügyvédje történelminek nevezte az ítéletet, a kormány egyik államtitkára üdvözölte azt. Eközben a konzervatív lengyel elnök, Karol Nawrocki közölte, megvétóz minden olyan törvényt, ami sértené a házasság alkotmányban garantált kiemelt státusát. Bár ilyen igény – mint azt fentebb jeleztük – fel sem merült az uniós bíróság részéről.
- Ferenc pápa: melegnek lenni nem bűn, engedjék be a templomba az LMBTQ-személyeket!
A melegházassággal minden tagállamnak kezdenie kell valamit
A magyar Alkotmánybíróság júniusban mondta ki, hogy az Országgyűlésnek rendeznie kell a külföldön házasságot kötött azonos nemű párok helyzetét. A Szeretlek Magyarország cikke arra utal, hogy az Alkotmánybíróság ezt bejegyzett élettársi kapcsolatként tartaná elfogadhatónak.
Az nem világos, hogy az uniós döntés azt jelenti, hogy magát a házasságot kell házasságként elismerni, vagy elegendő azt az adott tagállamban használt módon alkalmazni (azaz hazánkban bejegyzett élettársi kapcsolatként).
Az azonban biztos, hogy azon tagállamokkal szemben, amelyek egyáltalán nem ismeri el semmilyen formában a külföldön kötött házasságot az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat.
Olvass tovább a témában:
- Hat év vita után állást foglalt az anglikán egyház a melegházasság ügyében
További, a magyarországi LMBT-közösséget érintő cikkeinkért kattints.
Forrás: