A NIS nevű szerb olajvállalatot az amerikai szankciók a működésképtelenség szélére sodorták, miközben az orosz többségi tulajdonos kész megválni részesedésétől. A helyzet sürgőssége miatt akár napokon belül eldőlhet, ki veszi át az irányító pakkot – a Mol pénzügyi háttere és regionális jelenléte alapján esélyes vevő, de a rivális ADNOC is bejelentkezett.
Akár már napokon belül eldőlhet a szerb olajvállalat, a NIS jövője, amely az amerikai szankciók október 8-i életbe lépése óta súlyos működési nehézségekkel küzd. A helyzet nemcsak a szerb energetikai ellátás biztonságát sodorja veszélybe, de regionális szinten is komoly gazdasági és politikai következményekkel járhat.
A Mol egyike azoknak a potenciális befektetőknek, akik átvehetik az orosz többségi tulajdonrészt, és pénzügyi háttere alapján reális esélye is van a felvásárlásra, írja a 24.hu.
A szankciók miatt megbénult a szerb olajimport
A NIS (Naftna Industrija Srbije) a szerb olajipar meghatározó szereplője, és egyben az ország egyetlen jelentős finomítójának, a pancsovai üzemnek az üzemeltetője is. A vállalat eddig főként tengeri kőolajat dolgozott fel, amely Horvátországon keresztül csővezetéken érkezett.
Az amerikai szankciók azonban teljesen ellehetetlenítették az importot, így a fontosabb beszállítások szinte teljesen leálltak. Ez azonnal komoly ellátási bizonytalanságot okozott: ha nem találnak gyors megoldást, Szerbia napokon belül kifogyhat a stratégiai olajkészleteiből, a finomítót pedig le kell állítani.
A pancsovai finomító évi 4,8 millió tonna kapacitással működik, kiesése pedig 100 százalékos importfüggőséget jelentene az országnak. A szerb olajvállalat ezen felül az ország legnagyobb üzemanyag-kiskereskedelmi hálózatát is működteti, mintegy 327 benzinkúttal, ezért működésének leállása azonnali gazdasági fennakadást is okozna.
Összetett tulajdonosi struktúra, orosz többségi részesedés
A szerb olajvállalat tulajdonosi köre töredezett, de a Gazprom több, mint 50%-os többségével orosz kézben van, a szerb állam pedig közel 30 százaléknyi részesedéssel bír, a fennmaradó hányad pedig a dolgozók és magánbefektetők tulajdona.
A tulajdonosi szerkezet és a szankciós háttér miatt az orosz fél a jelek szerint kész eladni a részesedését. Ez politikai és gazdasági szempontból is stratégiai fontosságú lépés: a szerb ellátásbiztonság helyreállítása ugyanis rendkívül sürgető, miközben a Gazprom számára a szankciós nyomás miatt célszerű a probléma rendezése.
A Mol mellett más vevő is képbe került
A Mol lehetséges szerepvállalását Gulyás Gergely jelentette be a kormányinfón. A magyar olajcsoport ugyan hivatalosan nem erősítette meg a tárgyalásokat, de a szerb sajtó tényként kezeli, hogy aktív megbeszélések zajlanak.
A vállalat neve mellett azonban felmerült egy másik jelentős érdeklődő is: az Egyesült Arab Emírségek állami olajtársasága, az ADNOC. Szerb sajtóhírek szerint ugyanakkor a Mol jelenleg előnyösebb pozícióból tárgyal, főként regionális jelenléte miatt.
Magyarország már most is segíti Szerbiát
A kialakult helyzet sürgősségét jelzi, hogy a magyar kormány már a szankciók bejelentése után lépett. Novembertől ugyanis a Mol megduplázta a Szerbiába irányuló kőolaj- és üzemanyag-szállításokat, decembertől pedig ezt két és félszeresére növeli.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter belgrádi látogatásán hangsúlyozta, hogy ez stratégiai döntés, amely Szerbia ellátásbiztonságának megőrzését szolgálja.
Mennyiért kelhet el a szerb olajvállalat többségi részesedése?
Az Economx beszámolója szerint a legnagyobb kérdés mégis az, mennyit érhet a sokat emlegetett tulajdonrész. Az Erste elemzője, Pletser Tamás szerint a pontosan 56,1 százalékos NIS-pakett értéke 1,41 milliárd dollár, azaz aktuális árfolyamon mintegy 465 milliárd forint, melyet a 2024-es EBITDA és egy feltörekvő piaci olaj- és gázvállalatokra jellemző 4,5-ös EV-szorzó alapján számoltak ki.
A Mol idei harmadik negyedév végén 1,42 milliárd dollár készpénzzel és készpénz-egyenértékes vagyonnal rendelkezett – gyakorlatilag pontosan annyival, mint amennyibe a részesedés kerülhet. Ez azt jelenti, hogy a vállalat külső finanszírozás bevonása nélkül is képes lenne lebonyolítani a tranzakciót.
Forrás: