Az EU új, úgynevezett ‘vétóálló’ javaslata lehetővé tenné, hogy akár 90 milliárd eurót mozgósítsanak Ukrajna támogatására a befagyasztott orosz állami vagyonból. A magyar kormány álláspontját Szijjártó Péter világosan jelezte a NATO külügyminiszteri tanácsülésén, hangsúlyozva Magyarország ellenvetését a tervvel szemben.
A befagyasztott orosz vagyonok sorsa hónapok óta vita tárgya az uniós tagállamok között. A pénz jogilag Oroszországhoz tartozik, de a hozamát az EU már most is részben ukrán támogatásra használja fel. A Bizottság most ennél sokkal nagyobb léptékben gondolkodik: a teljes összeg bevonása, hitelszerű konstrukcióval kiegészítve a háború kezdete óta az egyik legnagyobb pénzügyi csomagot jelentené Ukrajna számára.
„Miközben látjuk, hogy Oroszország támadásai egyre intenzívebbek, párhuzamosan nő Ukrajna finanszírozási igénye is. Az IMF becslése szerint az elkövetkező két évben Ukrajnának mintegy 135 milliárd euróra lesz szüksége” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A dilemma ott kezdődik, hogy mi történik akkor, ha a szankciós rendszer meghosszabbítása egy ponton elakad. Jelenleg ugyanis minden fél évben egyhangú döntés szükséges ahhoz, hogy az orosz vagyon továbbra is befagyasztva maradjon. Ha egy tagállam megvétózná a javaslatot, az akár az egész konstrukciót veszélybe sodorhatná, hiszen elvileg vissza kellene juttatni az összeget Moszkvának.
A Politico beszámolója szerint éppen erre jelentene jogi kiskaput az uniós alapszerződés 122. cikke, amely rendkívüli gazdasági helyzetekben lehetővé teszi, hogy a tagállamok minősített többséggel döntsenek.
Ha a konstrukciót elfogadják, az unió gyakorlatilag egy biztonsági hálót húzna a döntéshozatal fölé, hogy a befagyasztott orosz vagyon hosszú távon is mozgósítható legyen Ukrajna támogatására. Kritikusai szerint azonban ez a megoldás gyengítheti a tagállamok vétójogát, és túl nagy kockázatot jelent számukra.
„Egyetlen fillért se !” – Szijjártó keményen reagált
Az ukrajnai támogatásra Szijjártó Péter is reagált a NATO külügyminiszteri tanácsülésén.
„Akármit is javasol Ursula von der Leyen, ha fejreáll vagy bármit csinál, a magyar emberek pénzét nem viszik el Ukrajnába, egyetlen fillért sem.” – reagált Szijjártó Péter a javaslatra.
A kijelentés egyértelműen tükrözi a magyar kormány fenntartásait az uniós javaslattal szemben, miközben Brüsszel a szankciós rendszer és a pénzügyi támogatás hatékonyságának biztosításával próbálja.
„Ukrajnába nem további pénzeket kellene küldeni, hanem el kellene számoltatni, mire költötték az európai emberek által odaküldött pénzét, hogy a háborús maffiájuk az állam legfelsőbb szintjén szervezett korrupciós rendszerük mekkora összegre tette rá a kezét abból amit az európai adófizetők odaküldtek.” – tette hozzá a magyar külügyminiszter.
Szijjártó nyilatkozatával a nemrégiben kirobbant ukrán korrupciós botrányra utalt, amelynek következtében november végén lemondott Zelenszkij kabinetfőnöke. Az viszont nem bizonyított, hogy maga Zelenszkij elnök vagy az állam legfelsőbb szintű vezetése érintett lenne az ügyben.
Belgium is ellenzi az Ukrajnának szánt hitelcsomagot
Mivel a belga bankrendszer kezeli a befagyasztott orosz vagyon jelentős részét, Belgium számára a legnagyobb kockázat az, ha egyetlen EU-s tagállam – például Magyarország vagy Szlovákia – vétója meghiúsítaná a szankciók meghosszabbítását. Ebben az esetben a belga kormánynak elméletileg vissza kellene fizetnie az orosz félnek a befagyasztott milliárdokat.
A belga miniszterelnök ezért az Ukrajnának szánt „jóvátételi kölcsönt” a legrosszabb eszköznek tartja, mivel a befagyasztott vagyon felhasználása túl nagy kockázattal jár: az esetleges orosz peres eljárások költségei és követelései könnyen meghaladhatják az eszközök értékét, ideértve a kamatot és az elmaradt hasznot is.
A végső döntés várhatóan december 18-án születik az EU vezetőinek csúcsán, ahol a tagállamok döntenek majd a minősített többségen alapuló megoldásról, és ahol Magyarország és a javaslatot ellenző tagállamok vétóval is élhetnek, így álláspontja meghatározó lesz a befagyasztott orosz vagyon jövőjét illetően.
Borítókép: © European Union 2024 – EP
Forrás: