Kazahsztán, mint befektetési célpont: növekedés és lehetőségek
Kazahsztán gazdasági fejlődése és befektetési potenciálja állt a középpontjában annak a múlt heti budapesti sajtóreggelinek, amelyet a Kazah Köztársaság Nagykövetsége rendezett a Matild Palace-ben. Az eseményen Abzal Saparbekuly nagykövet átfogó képet adott országa külpolitikai irányairól, gazdasági eredményeiről és arról, miért tekinti Kazahsztán kulcskérdésnek a külföldi – köztük a magyar – befektetések bevonzását.
Kazahsztán helye a globális térképen
A nagykövet hangsúlyozta: Kazahsztán a világ kilencedik legnagyobb területű országa, amely földrajzilag Európa és Ázsia találkozásánál helyezkedik el. Ez az adottság nem csupán geopolitikai jelentőséggel bír, hanem komoly gazdasági előnyt is jelent. Az ország stabil, többirányú külpolitikát folytat, jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, Kínával, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval egyaránt, miközben aktív szereplője a nemzetközi szervezeteknek és regionális együttműködéseknek.
„Kazahsztán mindig is a párbeszédre, az együttműködésre és a kapcsolatok összekötésére építette külpolitikáját”
– fogalmazott a nagykövet, hozzátéve, hogy az ország az elmúlt években közvetítő szerepet is betöltött nemzetközi konfliktusokban.
A régió legnagyobb gazdasága
Gazdasági szempontból Kazahsztán Közép-Ázsia legnagyobb gazdasága: a régió GDP-jének mintegy 61 százalékát adja. A 2024-es adatok szerint az ország GDP-je megközelítette a 291 milliárd dollárt, az egy főre jutó GDP pedig elérte a 14–15 ezer dollárt, amellyel Kazahsztán stabilan a felső-közepes jövedelmű országok közé tartozik.
A nagykövet kiemelte, hogy az ország 1991 óta több mint 474 milliárd dollárnyi külföldi közvetlen tőkét (FDI) vonzott be, ami regionális összevetésben kiemelkedő eredmény. A legnagyobb befektetők között olyan országok szerepelnek, mint Hollandia, az Egyesült Államok, Svájc, Kína, az Egyesült Királyság és Dél-Korea.
Stratégiai előny: közlekedés és logisztika
A sajtóreggelin külön hangsúlyt kaptak a közlekedési és szállítási fejlesztések. Kazahsztán földrajzi elhelyezkedése révén kulcsszereplője az Európa és Ázsia közötti áruforgalomnak. Az ország több mint 95 ezer kilométernyi közúttal, 21 ezer kilométernyi vasúttal, 25 nemzetközi repülőtérrel, valamint két tengeri kikötővel (Aktau és Kuryk) rendelkezik.
Az elmúlt 15 évben Kazahsztán több mint 35 milliárd dollárt fektetett a közlekedési ágazatba, ami látványos kapacitásbővülést eredményezett. A Middle Corridor, vagyis a Transzkaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal különösen dinamikusan fejlődik: a tranzitforgalom ezen az útvonalon egyes években több mint 60 százalékkal nőtt. A cél, hogy 2030-ra a folyosó kapacitása elérje az évi 10–15 millió tonnát, miközben új vasúti szakaszok, szárazkikötők, tengeri terminálok és hajózási kapacitások épülnek ki .
Nyersanyagok, energia és zöld átállás
Kazahsztán jelentős természeti erőforrásokkal rendelkezik: a világ élvonalába tartozik többek között az urán-, króm-, réz- és cinkkészletek terén. Ugyanakkor az ország egyre nagyobb hangsúlyt fektet a megújuló energiára is. A szél- és napenergia-potenciál lehetőséget teremt alacsony karbonkibocsátású ipari és energetikai beruházásokra, ami a nemzetközi befektetők számára is vonzó irány.
Befektetőbarát környezet és állami támogatás
A nagykövet szerint Kazahsztán egyik legfontosabb versenyelőnye a befektetőbarát üzleti környezet. Az ország a nemzetközi versenyképességi és digitalizációs rangsorok élmezőnyében szerepel a régióban, a befektetők jogait pedig külön tanácsok és intézmények védik az állam legmagasabb szintjén.
Kiemelt szerepet játszik az Astana International Financial Centre (AIFC), amely angol jogrendszer alapján működik, adókedvezményeket kínál 2066-ig, és már több mint 4 200 vállalatnak ad otthont. Emellett 16 különleges gazdasági övezet biztosít adó- és vámmentességet számos iparág számára.
A befektetések gyakorlati támogatásában kulcsszereplő a Kazakh Invest, amely egyablakos rendszerben segíti a projekteket az előkészítéstől a megvalósításig, legyen szó ipari, mezőgazdasági, logisztikai vagy technológiai beruházásról.
ez is érdekes lehet: Elkezdődött az Asztana Nemzetközi Fórum 2025 – helyszíni riport Kazahsztánból
Magyar–kazah gazdasági kapcsolatok: nem rossza helyzet, de van hova fejlődni
A nagykövet külön kitért a magyar–kazah kapcsolatokra is. Magyarország Kazahsztán egyik legfontosabb partnere Közép- és Kelet-Európában, ugyanakkor a kétoldalú kereskedelem volumene még jelentős növekedési potenciált rejt. A cél az, hogy a kereskedelmi forgalom középtávon elérje az évi 1 milliárd dollárt, miközben új befektetési projektek indulnak az energetika, az agrárium, a gyógyszeripar, a logisztika és a digitális szektor területén.
A kazah–magyar közös befektetési alap létrehozása – amely várhatóan 2026-ban kezdi meg működését – új lendületet adhat a gazdasági együttműködésnek.
Nyitott kapuk a befektetők előtt
A sajtóreggeli üzenete egyértelmű volt: Kazahsztán stabil, nyitott és hosszú távra tervező partner kíván lenni. Az ország stratégiai elhelyezkedése, fejlesztési programjai és befektetőbarát környezete komoly lehetőségeket kínál azoknak a vállalkozásoknak, amelyek Eurázsiában keresnek növekedési platformot.
„Készen állunk a párbeszédre, a partnerségre és a konkrét közös lépésekre” – fogalmazott Abzal Saparbekuly nagykövet, külön is bátorítva a magyar üzleti szereplőket, hogy személyesen is ismerjék meg Kazahsztán kínálta lehetőségeket.
- ez is érdekes lehet: Újra van közvetlen járat Budapest és Kazahsztán között
Forrás: