Óriási felfedezés Irakban: a kereszténység történetét is átírhatják az 1,500 éves templom romjai
Egy új, a kereszténység történetét is meghatározó régészeti felfedezés Irak északi részén rávilágít arra, hogy a zoroasztrizmus hívei és a keresztények több mint 1,500 évvel ezelőtt békésen éltek egymás mellett. A Gird-î Kazhaw nevű területen feltárt templom az első keresztény épület a környéken, és megmagyarázhatja, hogyan fértek meg egymás mellett a különböző vallások a kora középkor századaiban.
A különböző vallások történetét sokszor alakították tragikus események, elég csak a vallásháborúkra vagy a korai keresztényüldözésre gondolni. Találkozhatunk azonban olyan jelenségekkel is, melyek meglepő képet festenek a múlt társadalmairól.
A Live Science beszámolója szerint a közelmúlt régészeti felfedezései Irakban rávilágítanak arra, hogy több ezer évvel ezelőtt is létezett vallási tolerancia: keresztények és a perzsa eredetű zoroasztrizmus hívei képesek voltak békésen együtt élni. A friss leletek elárulhatják, hogyan alakultak a vallások közötti kapcsolatok a középkor első századaiban, és befolyásolhatják a korai kereszténység történetének eddigi értelmezését is.
A Gird-î Kazhaw templom jelentősége a kereszténység történetében
A Gird-î Kazhaw nevű régészeti helyszín Irak északi, kurdisztáni régiójában található, nem messze Bestansur falutól, ahol német egyetemi kutatók végeztek kutatásokat az elmúlt néhány évben.
A feltárások legfőbb eredménye, hogy eltemetett kőtörzseket és egyéb építészeti maradványokat találtak, melyek azt bizonyítják, hogy a Gird-î Kazhaw épületkomplexuma egy keresztény kolostor központi temploma volt, melyet 500 körül építettek, és a régészek szerint az első ismert keresztény templom a térségben. A templom mellett a csapat egy kancsó darabjaira is rátalált, rajta egy kereszttel, melyet ekkor még ritkán használtak keresztény szimbólumként.
A felfedezés valódi jelentőségét az adja, hogy a templom mindössze néhány lépésre helyezkedik el egy perzsa eredetű, zoroasztrista erődítménytől. A két épület közelsége egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a keresztények és a zoroasztristák békésen éltek egymás mellett, ami új megvilágításba helyezi a régióról és a korai kereszténység történetéről eddig alkotott képünket.
Vallások keveredése Grúziában
Az Irakban talált templomi maradványok mellett Grúziában is érdekes régészeti felfedezésekre került sor. Dedoplis Gora palotájában ugyanis egy kb. 2,000 éves szentélyt tártak fel, mely egy hatalmas templomkomplexum része volt. A régió ebben az időszakban a független Kartli királysághoz tartozott, ám a Perzsa Birodalom befolyása is erős volt, így a zoroasztrizmus gyakorlása sem volt idegen a térségben.
A Tbiliszi Egyetem régésze, David Gagoshidze szerint a Kartli királyai zoroasztrista isteneket tiszteltek, melyek összekapcsolódtak a helyi grúz csillagisten mítoszával. A Dedoplis Gora palotában három szentélyszobát azonosítottak, amelyek mind különböző vallási hagyományoknak adtak otthont. Az egyik szentélyben a zoroasztrizmus szertartásait végezték, a másikban az Apollo görög istent tisztelték, míg a harmadikban szinkretikus, vagyis több vallási hagyományt kombináló rituálék folytak.
Ez a felfedezés új bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a zoroasztrizmus a Perzsa Birodalom hivatalos vallásaként képes volt más hitvilágokkal is szimbiózisban élni, vagyis a vallási pluralizmus gyakorlata több ezer évvel ezelőtt is létező jelenségnek bizonyult, és hatással volt a kereszténység történetének alakulására is.
A zoroasztrizmus története
A zoroasztrizmus nevét a perzsa próféta Zarathustra (görögül Zoroaster) után kapta, aki körülbelül 3,500 évvel ezelőtt élt. A vallás központjában a „Bölcs Úr”, Ahura Mazda tisztelete áll, fő szimbóluma pedig a tűz. A Szaszanida Perzsa Birodalom hivatalos vallásaként több mint 1,000 éven keresztül dominálta a térséget, ám a későbbiekben, az iszlám előretörését követően jelentősen visszaszorult, ma pedig világszerte csupán 120,000 híve akad.
Az Irakban és Grúziában feltárt régészeti leletek tehát azt mutatják, hogy a zoroasztrizmus korai szakaszában képes volt békésen együttélni más vallásokkal, legyen szó keresztényekről vagy más helyi kultuszokról. Ez a vallási pluralizmus a mai napig példaértékű lehet a vallások közötti tolerancia szempontjából, és új fényt vethet a kereszténység történetére is.
Forrás: