A 2025-ös év vége felé közeledve egyre világosabban kirajzolódik: a csapadékszegény időszak már nem kivétel, hanem új norma lehet Magyarországon. A száraz tavaszt és nyarat követően az ősz, valamint a tél első hónapja sem hozta meg a várt fordulatot, ami komoly aggodalomra ad okot nemcsak a mezőgazdaság, hanem a vízgazdálkodás és az éghajlat jövője szempontjából is.
Az átlagnál melegebb és szárazabb ősz
A HungaroMet adatai szerint a 2025-ös ősz középhőmérséklete országos átlagban 11,5 Celsius-fok volt, ami 0,8 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati átlagot. A szeptember különösen melegnek számított: 2,2 fokkal volt melegebb az átlagnál, ezzel a nyolcadik legmelegebb szeptember lett 1901 óta. Bár az október és november hőmérséklete már közelebb állt a megszokotthoz, ez nem ellensúlyozta a csapadékhiányt.
Ősszel országos átlagban mindössze 130,1 milliméter csapadék hullott, ami csupán 82 százaléka az éghajlati normálnak. Szeptemberben 31, októberben pedig 40 százalékkal kevesebb csapadék esett a megszokottnál, míg november volt az egyik ritka kivétel, amikor az átlagot meghaladó mennyiséget mértek.
Súlyos vízhiány a talajban
A csapadékhiány hatása különösen jól látszik a talaj nedvességtartalmán. A Telex beszámolója szerint az ország jelentős részén – az északi területek és a Balatontól nyugatra eső régiók kivételével – aszályos állapotok alakultak ki. A legsúlyosabb helyzet a déli határ mentén tapasztalható, ahol a talaj felső egy méteres rétegéből 130–147 milliméternyi víz hiányzik. Ez nagyjából háromhavi átlagos őszi csapadéknak felel meg.
Alacsony vízállás jöhet a Dunán és a Tiszán
A csapadékhiány nemcsak Magyarországot érinti, hanem a nagy folyóink vízgyűjtő területeit is. Az Időkép elemzése szerint a hóban tárolt vízkészlet a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén is az elmúlt évek minimuma körül alakul. Bár november végén két ciklon jelentős havazást hozott, a hó fele már december elejére elolvadt, ami szokatlan ebben az időszakban.
A Tisza helyzete különösen aggasztó: a Szeged feletti vízgyűjtőn a hóban tárolt vízmennyiség messze elmarad a sokévi átlagtól. Ha a téli csapadékhiány az év elején is folytatódik, 2026-ban rendkívül alacsony vízállásra lehet számítani mindkét nagy folyón.
A hó eltűnése már nem távoli forgatókönyv
Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói szerint Magyarországon az elmúlt évtizedekben évente átlagosan 10 centiméterrel csökkent a téli hóesés mennyisége. Optimista forgatókönyv esetén – a párizsi klímacélok teljesülésével – ez a csökkenés a század végére 20 centiméter lehet. A pesszimista változat azonban azt vetíti előre, hogy a legtöbb évben egyáltalán nem hullana hó hazánkban.
A jelenlegi adatok alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a havazás nélküli telek nem kivételes, hanem rendszeres jelenséggé válhatnak Magyarországon, ennek pedig hosszú távon súlyos környezeti és gazdasági következményei lehetnek.
Forrás: