A három gízai piramis az ókori világ hét csodájának egyike, máig sok talány és megoldhatatlannak tűnő rejtély fűződik hozzájuk akár építésükre, akár pontos funkciójukra vonatkozólag. Az biztosan kijelenthető, hogy az Óbirodalom nagyjából 4.500 évvel ezelőtti időszakának kiemelkedő eredményeiről beszélhetünk amelyek nagyon nem így néztek ki építésük után. Olyan földöntúli fényt áraszthattak ugyanis, ami nemcsak a földi utazókat ejtette bámulatba, hanem akár az űrig is elcsilloghatott.
Már az első piramis is lenyűgöző méretekkel rendelkezett
A IV. dinasztia Kr.e. 2570 és 2450 között uralkodott az Egyiptomi Óbirodalom fölött, fáraóik közül hárman pedig úgy döntöttek, hogy a mai az egyiptomi főváros, Kairó mellett, Gízában építtetik fel monumentális síremlékeiket. Kheopsz, Kephrén és Mükerinosz (görögösen írva/ejtve a fáraók neveit) temetkezési helyei ma is Egyiptom első számú turisztikai látványosságai, ahova turisták tízmilliói zarándokolnak el minden évben. Kevesen jutnak el azonban az első ma ismert egyiptomi piramishoz is, amelyet még nem ez az uralkodócsalád, hanem a IV. dinasztia hatalomra kerülése előtt mintegy 100 évvel uralkodó Dzsószer fáraó építtetett Szakkarában.
Tudjuk, hogy e piramis terveit többször is módosították. Amikor végre elkészült, 60 méterre emelkedett a felszín fölé, ami nagyjából két tízemeletes panelház egymásra építve. Ez az egyetlen építmény is mutatja, mennyit tökéletesedett az egyiptomi építési technika egyetlen fáraó uralkodása alatt is. A hatlépcsős piramis alja még kisebb kövekből állt, a kőtechnika pedig még nem állt olyan szinten, hogy képes legyen pusztán pontos összeillesztéssel stabil, strapabíró épületet teremteni. Ennek következtében kötőanyagot is alkalmaztak. Az alapanyag viszonylag gyenge minőségű mészkő, kivéve a borítást: ahhoz már ekkor finom turai mészkövet használtak, ami csodálatos csillogást és szinte saját fényt kölcsönzött az épületnek, ami lenyűgöző hatást kelthetett a korban.
Kheopsz fáraó uralkodása az Óbirodalom egyik csúcspontja
Ezt tökéletesítette mindössze egy évszázaddal később Kheopsz fáraó. Az Egyiptomi Óbirodalom mai tudásunk szerint az ő és utódai uralkodása alatt érte el csúcspontját, ezzel is magyarázható, hogy e fáraó tudott elegendő pénzügyi és emberi erőforrást biztosítani monumentális mauzóleumának építési munkálataira. Se előtte, se utána nem volt képes erre a teljesítményre egyetlen egyiptomi uralkodó sem. A budapesti Gellért-hegynél is magasabb, több mint 146 méterre törő mesterséges gúla az ókori világ egyik csodája, amelynek építésével kapcsolatban is rengeteg a kérdőjel. Még akkor is, ha ma már elfogadottnak látszik, hogy nem rabszolgák építették vagy, hogy vízen (a Nílus egyik mára már kiszáradt ágán, vagy mesterséges csatornáján) szállíthatták az adott esetben 40-50 tonnát is nyomó kőtömbjeit.
- Hogyan építették piramisokat? Ezek a legvalószínűbb elméletek
Kheopsz fáraó utolérhetetlent alkotott, ami ma is ámulatba ejti az utazókat és a kutatókat egyaránt. Ha azonban 4.500 évvel ezelőtt látogatnánk e vidékre, vélhetően még jobban leesne az állunk. Az akkori látogatók szeme elé ugyanis teljesen más látvány tárult, mint elénk manapság. Mint már Dzsószer fáraó piramisánál is említettük, az elkészült, lépcsős szerkezetű piramist ugyanis simára csiszolt, hófehér, milliméter pontossággal illesztett turai mészkővel borították. Az egyiptomi turai kőfejtő a mai Kairótól nem messze található. Nem összekeverendő tehát a Pest vármegyei Turával, ahol a 2020-ban felújított csodálatos Schossberger-kastélyt tekinthetjük meg egyebek mellett.
Földöntúli fény, főként sötétedés után
A turai mészkővel borított piramis földöntúli fényt áraszthatott és távolról is láthatóvá tette a piramisokat. Nappal csilloghatott, mintha ékszer volna, éjjel pedig a holdfényt verhette vissza földöntúli világot teremtve maga körül. Sőt, a biztonság kedvéért aranyozott piramidion is kerülhetett a Kheopsz piramis tetejére, ami végképp lenyűgözővé tette a látványt. És hogy mi lett a turai mészkőtömbökkel? A környékbeliek az idők során széthordták: alapanyagul szolgáltak a kairói mecsetek és paloták építéséhez. Egy részük pedig a piramisok alján található összetörve.
Íme egy videó arról, hogyan is nézhetett ki egykor:
Kheopsz fáraó piramisát még két további követte: Kephrén mindössze három méterrel alacsonyabbat építtetett, Mükerinosz viszont “csak” 66,5 métereset, aki dinasztiája utolsó előtti uralkodója volt, művét pedig nagyjából i.e. 2503-ra fejezték be.
További, piramisokkal kapcsolatos cikkeinkért kattints.
Kiemelt kép: illusztráció. Forrás: depositphotos.com.
Forrás: