Trump kemény választás elé állíthatja európai- és NATO-szövetségeseit: Ukrajna vagy Grönland kell inkább?
Egy amerikai támadás Grönland ellen, amely a NATO-tag Dán Királyság része gyakorlatilag egyet jelentene a szövetség felbomlásával. Az Egyesült Államok legfontosabb európai szövetségesei tegnap közös nyilatkozatban ítélték el Trump agresszív megjegyzéseit Grönlanddal kapcsolatban, a francia külügyminiszter még ennél is keményebben fogalmazott ma. De miért éri meg Trumpnak akár a NATO-t is robbantani a szigetért? Talán Nigel Farage tapintott rá a lényegre?
Erről írtunk e cikkünkben
Mi van pontosan Grönlandon, ami kellhet Amerikának?
Grönland stratégiai helyzete Földünkre nézve egyértelmű, ráadásul a jégsapkák visszahúzódásával egyre több területe válik könnyebben megközelíthetővé, így katonailag és gazdaságilag hasznosíthatóvá. Az Egyesült Államoknak már a hidegháború óta van itt katonai bázisa, a Thule Űrbázis, amely fontos szerepet tölt be a régió megfigyelésében mind a légtér, mind pedig a hajóforgalom szempontjából.
Egy 2023-as felmérés szerint Földünk legnagyobb szigete 25 kritikus nyersanyagot tartalmaz a 34-ből, amelyek között talán a ritkaföldfémek (elektromos autók, szélkerekek, elektronikai ipar, haddiipar), a grafit és a zink a legfontosabbak. Emellett olaj- és gáztartalékkal is rendelkezik, bár ezek kitermelését környezeti okokból tiltják, mint ahogyan az őslakó közösségek is ellenzik. De van itt titán, vanádium, urán és vasérc is, írja az Anadolu török hírügynökség.
- A jeges Grönland, azaz “Zöldföld” nevét egy ezer éves marketingfogásnak köszönhetjük
Mit mond Trump és emberei?
Trump már 2024-ben alapvetően szükségesnek nevezte nemzetbiztonsági szempontból Grönland megszerzését. Már akkor is felmerült a Fehér Ház tisztviselői részéről, hogy akár katonai erővel is meg lehetne szerezni a szigetet. Először egyébként 1946-ban tettek ajánlatot Grönlandra az amerikaiak, akkor 100 millió dollárt ígértek a náci megszállás alól felszabadult Dániának, de nem jártak sikerrel.
A múlt szombati sikeres venezuelai akció után azonban ismét nagyon határozottá vált a kérdésben az egyébként szintén 1946-ban született amerikai elnök. Elmondása szerint Grönland megszerzése nemzetbiztonsági szempontból abszolút szükséges. A Fehér Ház ehhez azt tette hozzá, hogy még a katonai opció sincs kizárva, a lehetőségek széles skálája van az asztalon. Trump annyit tett még ehhez hozzá, hogy az amerikaiaknak nemzetbiztonsági kockázat a Grönland környéki kínai és orosz tevékenység.
- Visszaszólt Trumpnak Grönland vezetője, a legerősebb NATO-országok is reagáltak
Sorba jönnek a nyilatkozatok
Stephen Miller, Trump egyik legbefolyásosabb tanácsadója a CNN-en tegnap arról beszélt, hogy senki sem védené meg Grönlandot, ha az Egyesült Államok katonai erőt alkalmazna.
Mike Johnson republikánus képviselőházi elnök szerint katonai megoldás nincs az asztalon. Karoline Leavitt, Trump sajtótitkára szerint a Trump-kormány aktívan tárgyal Grönland megvásárlásáról, de minden lehetőséget nyitva hagy.
Trump néhány órája arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nélkül Kína nem félne a NATO-tól, illetve ha neki lenne szüksége támogatásra, akkor kételkedik abban, hogy a NATO-szövetségesei segítségére sietnének. Az amerikai elnök tehát úgy tűnik, fokozza a nyomást.
Nigel Farage magyarázata: Kína nyomul Grönlandon
Nigel Farage, aki pártját Reform UK-re nevezte át a Brexit megvalósulása után arról beszélt, hogy NATO-bázisra volna szükség Grönlandtól északra, ám az autonóm sziget nem túl lelkes e téren. Mivel pedig a dánok egyre inkább veszítik el befolyásukat a szigeten, akár a kínaiak számára is nyílhat itt tér. Kína egyébként határozottan elítélte az amerikaiak caracasi beavatkozását és Maduro elnök elrablását.
Könnyen befolyásolható a sziget lakossága
A The Parliament arra hívja fel a figyelmet, hogy a sziget 56 ezer fős lakossága könnyen befolyásolható. A digitális összeköttetést két tenger alatti kábel biztosítja, a lakosság véleményét pedig alaposan befolyásolja a Facebook. Ez Kínának és az Egyesült Államoknak is lehetőséget adhat. 2025 tavaszán a grönlandiak nagy többsége az USA-hoz való csatlakozás ellen foglalt állást.
Ez nem csoda. Grönland az egyetlen terület Nagy-Britannián kívül, amelyik önszántából kilépett az Európai Unióból 1985-ben. Autonómiát 1979-ben kapott Dániától és ma már szinte az összes helyi párt függetlenséget szeretne. Ám a költségvetés nagyban függ az évi 600 millió eurós dán támogatástól. E támogatás kapcsán a The Parliament szakértői szerint az USA bőkezűbb lehet, mind Dánia, könnyedén ráígérhet Koppenhágára.
Meggyőzi Amerika a helyieket?
Szakértők szerint az amerikaiak azt is kihasználhatják, hogy a dánok és a grönlandi lakosság között sok a feszültség. Például az amerikai bázis miatt inuitokat kellett kitelepíteni lakóhelyükről korábban, ami a gyarmati múlt szomorú mementója a 20. században is.
A The Parliament cikke szerint az Egyesült Államoknak sokkal több lehetősége van akár az anyagi és politikai befolyásolásra, mint az Európai Uniónak.
Mit mondanak az európaiak?
Trump Truth Social-re feltöltött délutáni posztja azt sugallja, ha a NATO és az Európai Unió azt szeretné, hogy Putyin ne foglalja el Ukrajnát és Zelenszkij elegendő támogatást kapjon Putyin feltartóztasára, akkor át kellene engedniük valamilyen formában a Grönland feletti ellenőrzést.
Ez válasz lehet hat EU-s és NATO-tagállam (Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország és Dánia) tegnap délutáni közös nyilatkozatára, amely a szuverenitás, a területi integritás és a határok sérthetetlensége mellett foglalt állást. „Grönland a grönlandi népé. Dániát és Grönlandot érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland dönthet”, tették hozzá.
A franciák ma ennél is keményebben reagáltak ma. Jean-Noël Barrot külügyminiszter szerint az európaiak válaszadásra készülnek az Egyesült Államok megfélemlítéseire. Egy olyan tervről beszélt, amit Franciaország a napokban fog egyeztetni főbb partnereivel.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter jövő héten találkozik majd dán tisztségviselőkkel az ügyben.
Forrás: