Freudi elszólás, vagy csak apró hiba? Orbán azt állította, az EU-nak 26 tagállama van, nem 27
Egy látszólag apró nyelvbotlás ismét felszínre hozta Magyarország és az Európai Unió egyre feszültebb viszonyát. Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli, a Kossuth Rádiónak adott interjújában „26 uniós tagállamról” beszélt, viszont az Európai Uniónak jelenleg 27 tagja van.
Orbán Viktor túlságosan előreszaladt fejben?
Akkor fogalmazott így, amikor az Ukrajna támogatására szolgáló uniós pénzügyi megoldásokat bírálta. Orbán szerint az EU idei és jövő évi költségvetése nem biztosít elegendő forrást Kijev számára, ezért a tagállamok többsége egy mintegy 90 milliárd eurós közös hitelfelvétel mellett döntött. Elmondta, hogy ebben 23 ország vesz részt, miközben ismételten 26 tagállammal számolt.
A döntést komoly viták előzték meg a december 17–18-i európai csúcstalálkozón. Az állam- és kormányfők végül szükségmegoldásként fogadták el a közös hitelfelvételt, amelyhez 24 uniós ország csatlakozott. A Népszava szerint Magyarország Szlovákiával és Csehországgal együtt kimaradt a megállapodásból, de a miniszterelnök mással is beszédtémát szolgáltatott az elmúlt napokban.
Vajon szándékos volt, vagy véletlen? Egyesek szerint tudatosan fogalmazott így
Elemzők szerint nem véletlen, hogy Orbán Viktor következetesen 26 tagállamról beszél. Magyarország az utóbbi időszakban többször is egyedüliként maradt ki közös uniós nyilatkozatokból, különösen az Ukrajnával kapcsolatos kérdésekben. Ez a politikai elszigetelődés egyre gyakrabban jelenik meg a miniszterelnök kommunikációjában is. Bajnai Gordon is azt feltételezi, hogy ez egy tudatos húzás volt, és hogy ha egyelőre nem is lehetséges, a Fidesz hosszú távú tervei között szerepel egy végleges kilépés az Európai Unióból.
Az interjú egyébként nem az első volt a közelmúltban, amely számolási pontatlanságokra hívta fel a figyelmet. Orbán korábban téves adatokat említett a minimálbér-emelés kapcsán, valamint az egyik választási időponttal összefüggésben is hibásan számolt.
Bár a kormány évek óta élesen bírálja Brüsszelt, a magyar lakosság többsége továbbra is támogatja az EU-tagságot. Szakértők szerint már a kilépés felvetése is súlyos politikai kockázatot jelentene, gazdasági bizonytalanságot, fokozódó kivándorlást és Magyarország további európai marginalizálódását idézhetné elő.
Forrás: