Pénzzel szűrnék a beköltözőket egy magyar faluban: félmillió forintos díj a távol-keleti vendégmunkások ellen
Egy kelet-magyarországi kistelepülés szokatlan lépésre szánta el magát: nyíltan kimondta, hogy nem szeretnék, ha távol-keleti vendégmunkások költöznének a faluba, és ezt anyagi akadályokkal próbálják megakadályozni.
A hajdú-bihari Sáránd önkormányzata múlt héten fogadott el egy rendeletet, amely szerint a beköltözőknek 500 ezer forintos “betelepülési hozzájárulási díjat” kell fizetniük, mielőtt bejelentkezhetnének a településre. Bár hasonló díjak más magyar településeken is léteznek, Sáránd esetében az igazán figyelemre méltó a rendelet mögött meghúzódó nyíltan kimondott indok.
Egyértelmű célzás
Dézsi András polgármester az önkormányzat közösségi média bejegyzése alatt egy kommentben világossá tette a politika célját, írja a HAON.hu. Miközben hangsúlyozta, hogy a falu szeretettel fogad mindenkit, aki jó szándékkal érkezik, egyértelműen megfogalmazta:
“El akarjuk kerülni a távol-keleti vendégmunkások beköltözése következtében a lakosaink körében kialakult aggodalmakat. 2023-ban megígértük, hogy ennek érdekében mindent megteszünk.”
A polgármester hozzátette, hogy az önkormányzat nem anyagi haszonszerzés céljából hozta létre a díjat, és a “Sárándt választó jószándékú családok” 99 százaléka valószínűleg mentességet fog kapni. Azonban egyértelmű, hogy ki tartozik és ki nem tartozik a “jószándékú” kategóriába.
Hogyan működik a rendelet?
Az új szabályozás, amely 2026. március 1-jén lép életbe, két fő területen hoz szigorításokat:
Ingatlanvásárlás: A helyi lakosoknak és magának az önkormányzatnak is elővásárlási joga lesz az ingatlanokra, mielőtt azokat kívülállóknak értékesíthetnék.
Lakcímbejelentés: Az új lakcím kormányhivatalban történő bejelentése előtt a beköltözőknek először igazolást kell kérniük a Sárándi Polgármesteri Hivataltól. Ehhez vagy bizonyítani kell a mentesség jogosultságát, vagy meg kell fizetni az 500 ezer forintos díjat.
Kik kaphatnak mentességet?
A díjfizetés alól mentesülhetnek azok, akik:
- Sárándon születtek
- Jelenleg is a faluban élnek
- Megfelelnek más, a helyi képviselő-testület által meghatározott kritériumoknak
Dézsi polgármester szerint a testület “bölcsessége” alapján a legtöbb jószándékú család mentességet kap, és támogatják őket “a bölcsőtől a koporsóig.”
Ha lemaradtál erről: szélesre tárja a kaput jövőre is a vendégmunkások előtt a kormány: ennyien jöhetnek
Országosan is kiemelkedő összeg
Az 500 ezer forintos betelepülési díj még országos összehasonlításban is rendkívül magasnak számít. Bár más települések is vezettek be hasonló “helyi önazonosság védelmét” célzó rendeleteket, Sáránd esete abban egyedülálló, hogy az indoklásban nyíltan megjelenik egy konkrét etnikai csoport célzása.
A polgármester úgy fogalmazott, hogy a rendelet célja “legalább megismerni azokat a családokat, akik Sárándt választják otthonuknak”, és “megtiszteltetés”, hogy az emberek ott képzelik el a jövőjüket. Ugyanakkor a távol-keleti munkavállalókkal kapcsolatos lakói “aggodalmak eloszlatására” tett utalás egyértelműen diszkriminatív szándékra utal, amely túlmutat az egyszerű településfejlesztési tervezésen.
Háttér
Magyarországon az elmúlt években megnőtt a távol-keleti, különösen vietnami és más ázsiai országokból érkező vendégmunkások száma, mivel a vállalkozások munkaerőhiánnyal küzdenek. Egyes vidéki közösségek ellenállást tanúsítottak ezzel a demográfiai változással szemben, de Sáránd, úgy tűnik, az elsők között van, akik ezt hivatalos szabályozásba foglalták, nyíltan etnikai alapon.
A rendelet kérdéseket vet fel a diszkriminációval és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatban a magyar és az uniós jog tükrében, de egyelőre nem tudni, hogy indulnak-e jogi kifogások ellene.
Egyébként ez a fajta ellenséges hozzáállás felesleges, mivel a magyar bevándorlási törvények jelenleg nagyon szigorúak, és inkább a tartózkodási engedélyt részesítik előnyben a letelepedéssel és az állampolgársággal szemben.
Meg mutatjuk neked, hogy mely szakmákban volt a legjelentősebb a bérnövekedés az elmúlt években