A rendrakás elméletben mindenkinek megy. A gyakorlatban viszont elég egy rohanós hét, és a lakásban már nyoma sincs a rendnek. Japánban erre van egy csomó egyszerű szabály: nem nagy takarításokban gondolkodnak, hanem apró szokásokban. Ezek közül több meglepően jól működne egy átlagos magyar lakásban is.
Emögött a praktikák mögött pedig mindig ott van egy másik gondolat is: a rend fejben kezdődik. Ha viszont van pár stabil, ismétlődő rutin tevékenység, akkor a rend szinte magától megmarad. Ezek a szabályok ezért sokszor inkább szokásformálók, mint takarítási trükkök.
A cikk ötletei Samurai Matcha rendrakási tartalmaiból és Marie Kondo elveiből indultak ki.
1. A kis győzelmek hatalma: a vécé tisztítása
Japánban a vécé takarítása nem feltétlenül degradáló munka, sőt egyeseknél már napi rituálé. A vécé tisztán tartása arra tanítja az embert, hogy ne hagyja figyelmen kívül a részleteket, miközben alázatot és felelősségtudatot fejleszt. Ez a szemlélet később a munkahelyi és társas kapcsolatokban is visszaköszönhet,
2. Cipőidő: a rend a bejáratnál kezdődik
Japán otthonokban a cipőknek különös figyelmet szentelnek.
A genkanban (az előszoba süllyesztett részén) a cipőket általában párosával, szépen egymás mellé állítják, sokszor úgy, hogy orruk kifelé nézzen, vagyis készen állnak a következő indulásra. Sok otthonban külön papucs is várja a belépőt, és még a vécéhez is külön papucsot tartanak.
3. KonMari-varázs: csak ami örömet okoz
Ez a praktika különösen jól jöhet lomtalanításkor vagy egy nagyobb szekrény- és fiókrendrakásnál, amikor az ember hajlamos mindent „hátha még jó lesz” alapon megtartani.
A japán szervezési guru, Marie Kondo módszere arra ösztönöz, hogy minden tárgyat kézbe vegyünk, és megkérdezzük: „Ez örömet okoz?” Ha nem, elköszönünk tőle. Ezzel nem csak fizikai teret szabadítunk fel, hanem mentális terhet is — a rend végül a gondolatainkban is helyreáll.
4. A kevesebb több – Napi 10 perc a tisztaságért
Japán családok gyakran gyakorolják azt, hogy minden nap szentelnek 10 percet a gyors takarításnak. Ez nem jelent nagy takarítást: egyszerűen csak a szem előtt lévő port letörölni, egy dolgot visszatenni a helyére vagy a bejáratot letörölni — de ezt rendszeresen. Ezzel elkerülhető, hogy egyszerre tornyosuljon fel minden feladat, és a sok 10 perces gyorstakarítással megspórolhatunk magunknak egy több órás hátfájós nagytakarítást.
5. Testtartás és tiszta tér
A japánok szerint a jó testtartás és a rendezett környezet összefügg. Amikor egy helyiség rendben van, az segít megszabadulni a felesleges ingerektől, és a testtartás is tudatosabbá válik. A tiszta tér nyugodtabb gondolkodást eredményez.
6. Ha jön az új, menjen a régi – az 1 be, 1 ki szabály
A japán háztartásokban (és különösen az idősebb generációnál) gyakori, hogy ha valaki vesz egy új ruhát, táskát, konyhai eszközt vagy akár egy új széket, akkor cserébe kidob vagy elajándékoz egy régi darabot. A logika egyszerű, ha mindig csak hozzáadunk, előbb-utóbb a lakás telítődik, a fiókok túlcsordulnak, és a rend már nem fenntartható – hiába takarítunk.
Ez a szabály viszont automatikusan féken tartja a káoszt: ha érkezik valami új, valami réginek távoznia kell.
7. Tudatos szék- és tárhely-rend
Egyszerű szokás, de hatalmas hatása lehet: miután felállsz az asztaltól, tedd vissza székeidet a helyükre.
A szék visszatolása csak a leglátványosabb példa. Ugyanez a logika működik akkor is, ha főztél: letörlöd a pultot, elöblíted a mosogatót, elpakolod a fűszereket. Ha sminkeltél vagy borotválkoztál, pakolj el mindent az utolsó tárgyig, így nem marad tele a mosdókagyló apró nyomokkal, és nem foglalják el a felületet az otthagyott holmik.
Ezzel jelzed, hogy a tér nem csak a te használatodra van és figyelembe veszel másokat is. Ez a gesztus a közös rend és tisztelet kultúráját építi az otthonban.
8. Kiyomeru – a takarítás mint tisztulás
A japán kiyomeru kifejezés nemcsak fizikai tisztítást jelent, hanem az energia megtisztítását is. A ház rendbetétele e szemlélet szerint a lélek és az otthon harmóniáját egyszerre javítja. Így a takarítás már nem egy „kényszerű feladat”, hanem egy rituálé a béke és öröm megteremtéséért.
Ha érdekel Japán hétköznapibb arca is, olvasd el élménybeszámolónkat a cseresznyevirágzás idejéről: