Elérheti-e Irán rakétáival, drónjaival Magyarországot vagy magyarlakta területeket?

Állítólag meglepte Donald Trump amerikai elnököt, hogy Irán az Egyesült Államok és Izrael támadása után rakétákat indított az öbölmenti országok ellen is, számos esetben sikerrel. Sőt, iráni rakéta vagy drón már egy NATO-tagállam területét is eltalálta. De vajon képesek-e az irániak elérni Magyarországot vagy magyarlakta területeket is nagy hatótávolságú rakétáikkal?

Meglepő iráni ellencsapások?

Az Egyesült Államok és Izrael február utolsó napján indított, Irán elleni offenzívája több tanulsággal is szolgálta már a különféle védelmi minisztériumok és hadseregek számára. Az egyik talán az, hogy hiába a középhatalom mítosza, a helyi légvédelem képtelen megbirkózni a csapásokkal és már az első nap súlyos veszteségeket szenvedett beleértve a legfőbb vezér, Ali Homeini halálát is. Mindez sokat elmond az orosz és kínai haditechnikáról is, amivel az ország rendelkezik.

Donald Trump amerikai elnök múlt héten csodálkozásának adott hangot, amikor arról beszélt, hogy nem számított támadásokra az öbölmenti államok ellen. Teherán már az összehangolt offenzíva kezdetétől támadta az amerikai bázisokat, de rakétái, drónjai számos más létesítményt is eltaláltak Izraelben, Bahreinben, Irakban, Jordániában, Kuvatiban, Ománban, Katarban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben. E támadások halálos áldozatokkal is jártak például az Egyesült Arab Emírségekben, Kuvaitban, vagy Izraelben.

NATO-tagállamot is megtámadott Irán

A háború során azonban nemcsak a környező országok “kaptak”, hanem távolabbi területek is. A britek például egy ideig nem akarták engedélyezni az amerikaiak számára támaszpontjaik használatát (ami miatt kaptak is kritikát Trumptól), később ezt megtették, ciprusi bázisukon pedig (amelynek területe egyébként Nagy-Britanniához tartozik hivatalosan is) be is csapódott egy iráni drón. Ez azonban még nem jelentette a NATO hadbalépését, mint ahogyan az öbölmenti államok sem léptek be a háborúba, hisz esetükben az Izraellel együtt viselt háború lenne nehezen magyarázható a (többek közt) a gázai beavatkozás miatt Izrael-ellenes közvéleményük előtt.

Bár Magyarországot semmilyen formában nem fenyegeti Teherán részéről katonai agresszió, egyfelől a magyar katonai kontingest is elszállásoló erbili katonai támaszponton már csapódtak be iráni drónok. A kérdés persze az, hogy bár Magyarország és Irán között mintegy 2000 kilométer a távolság, vajon képes volna-e ilyen távolságra is sikeres támadást végrehajtani az ország.

Az ATV szerint a siíta ország rendelkezik a Közel-Keleten a legnagyobb rakétaarzenállal, ami több ezer ballisztikus és cirkálórakétát jelent. Ezekkel tűz alatt tudják tartani az 1500 kilométerre található Izraelt is.

Ezeket a magyar településeket tudnák lőni rakétákkal, drónokkal

Nekünk azonban szerencsénk van. Irán rakétái közül ugyanis egyik sem képes 2.000 kilométeren túl eltalálni bármit is, a magyar határ pedig éppen ezen a hatótávolságon kívül van. A legmesszebb hordó rakéták, azaz a SEJJIL, az EMAD, a GHADR-110, a SHAHAB-3, vagy a KHORRAMSHAHR hatótávolsága pontosan 2000 kilométer. Ezzel Székelyföldet vagy a partiumi magyar településeket még eltalálnák az irániak, de Magyarország területét már nem. A SHAHED-136 drónokkal viszont már nem ez a helyzet. Ezek hatótávolsága 2.500 kilométer, ami azt jelenti, hogy akár még Sopront vagy Szombathelyt is lőni lehetne velük.

A Shahed-drónok módosított változatát használják egyébként az oroszok is Ukrajnában nagy hatékonysággal. De nemcsak az oroszoknak adtak el korábban fegyvereket, hanem a jemeni húsziknak, a palesztin Hamásznak, a libanoni Hezbollahnak és iraki proxijaiknak is.

Ha lemaradtál volna:

• Irán megfenyegette Európát, közben rakétát fogott el a NATO
• Iránban a transznemű emberek bizonyos értelemben „szerencsésebbek”, mint a melegek – miközben az ország olcsó műtétekkel csábítja a külföldieket