Kiderült kik támadhatták meg Nagy-Britanniát gyilkos drónjaikkal: indulnak a hadihajók, helikopterek
Brit hadihajó indult kedden Angliából a Földközi-tenger keleti térségébe, ahol elsősorban a Cipruson működő brit támaszpontok légvédelmének megerősítése lesz a feladata. Ezzel egyidőben újabb B-1-es stratégiai nehézbombázók érkeztek az Egyesült Államokból az angliai Fairford légitámaszpontjára.
Iráni támadás érte Nagy-Britanniát
Kedd délután elindult a dél-angliai Portsmouth kikötőjéből a Dragon nevű, Type 45 típusjelű romboló, amely a brit királyi haditengerészet egyik legkorszerűbb, kifejezetten légvédelmi feladatok ellátására kifejlesztett és felszerelt hadihajója.
A londoni védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a rombolót Sea Viper típusú rakétarendszerrel látták el, amely nem egészen tíz másodperc alatt nyolc rakétát tud indítani, és egyszerre 16 rakéta irányítására képes. A haditengerészet Wildcat helikoptereket is Ciprusra telepít. Ezeket a helikoptereket drónok megsemmisítésére kifejlesztett Martlet rakétákkal szerelték fel.
A ciprusi brit támaszpontok haditengerészeti légvédelmének megerősítéséről hozott döntés előzményeként az iráni konfliktus első napjaiban több dróntámadás is érte a ciprusi Akrotíriben működő brit légitámaszpontot, amely a brit királyi légierő (RAF) legnagyobb katonai létesítménye a Földközi-tenger keleti medencéjében. Az egyik drón becsapódott a támaszpont területén, de a brit védelmi minisztérium szerint csak minimális károkat okozott. Az azóta elvégzett vizsgálat szerint az iráni gyártmányú drónokat nagy valószínűséggel nem Irán, hanem az általa támogatott Hezbollah libanoni síita milícia indította.
Akrotíri szuverén brit felségterületnek számít, így az itt működő brit támaszpont elleni dróntámadással a Hezbollah jogi értelemben közvetlenül Nagy-Britannia ellen hajtott végre fegyveres katonai akciót.
Ciprus kemény kritikát fogalmazott meg
A ciprusi kormány a napokban éles hangvételű diplomáciai nyilatkozatban kifogásolta, hogy a brit kormány nem gondoskodott megfelelően a Ciprus területén működő támaszpont légvédelméről. Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök szóvivője nyilatkozatban emelt kifogást amiatt is, hogy az országban állomásozó brit kontingens nem figyelmeztette időben a támaszpont környékén élő ciprusi civil lakosságot a közelgő drónokra, Konsztantinosz Kombosz ciprusi külügyminiszter pedig a BBC televíziónak nyilatkozva, diplomáciai nyelvezetbe burkolva ugyan, de megkérdőjelezte a ciprusi brit támaszpontok jövőjét is.
A Dragon romboló indulásával egyidőben, kedd délután újabb három B-1 Lancer stratégiai nehézbombázó érkezett az Egyesült Államokból a nyugat-angliai Fairford légitámaszpontra. Ezzel tizenegyre emelkedett az iráni hadműveletek kezdete óta erre a brit támaszpontra vezényelt amerikai B-1-esek száma, vagyis az amerikai légierő 45 gépből álló B-1-es flottájának csaknem a negyede Fairfordba települt.
Előző nap három B-52-es hadászati bombázó is érkezett amerikai támaszpontokról Fairfordba, vagyis jelenleg már 14 állomásozik az amerikai légierő két legnagyobb stratégiai bombázótípusából ezen az angliai támaszponton.
Trump is a briteket kritizálta
London komoly konfliktusba keveredett a múlt héten az Egyesült Államokkal, miután Keir Starmer brit miniszterelnök az iráni hadműveletek első napjaiban nem engedélyezte a brit támaszpontok használatát az amerikai légierőnek. Donald Trump amerikai elnök rendkívül erőteljes és nyilvános bírálatai nyomán London azóta feloldotta a brit támaszpontok használatának tilalmát, Starmer azonban a tilalom feloldását bejelentő alsóházi felszólalásában az Irán ellen indított amerikai-izraeli hadműveletek jogi megalapozottságát is megkérdőjelezte, és kijelentette, hogy “kizárólag a levegőből nem lehet rendszerváltást elérni” Iránban.
Starmer állásfoglalására, valamint arra a szombati londoni bejelentésre reagálva, hogy a brit királyi haditengerészet a Földközi-tengerre vezényli zászlóshajóját, a Prince of Wales repülőgéphordozót is, Trump a Truth Social közösségi portálon közölte: az Egyesült Államoknak most már nincs szüksége brit repülőgéphordozókra, és “nincs szüksége olyan emberekre sem, akik akkor csatlakoznak a háborúhoz, amikor már győztünk”.
Ha esetleg lemaradtál volna korábbi, az iráni háborúval kapcsolatos cikkeinkről:
- Elérheti-e Irán rakétáival, drónjaival Magyarországot vagy magyarlakta területeket?
- Irán megfenyegette Európát, közben rakétát fogott el a NATO