Egy friss kutatás szerint a tudósoknak sikerült a növény teljes életciklusát végigvinni holdi talajt utánzó közegben, és még magokat is betakarítottak.
A kísérletet a Texasi Egyetem austini kampuszának kutatói végezték, akik holdi talajt utánzó közegben termesztettek csicseriborsót. Az eredmény azért jelentős, mert a jövő holdmissziói során az űrhajósoknak saját élelmiszerforrásra is szükségük lesz – csakhogy a Holdon nincs természetes termőtalaj.
Miért éppen csicseriborsó?
A kutatók több okból is ezt a növényt választották. A csicseriborsó fehérjében gazdag alapélelmiszer, viszonylag ellenálló, és nem igényel nagy mennyiségű vizet vagy műtrágyát. Korábban a legtöbb űrmezőgazdasági kísérleteben főként gyorsan növő leveles zöldségeket – például salátát – vizsgáltak, mert ezeknél viszonylag könnyű megfigyelni a növények alkalmazkodóképességét a szokatlan körülményekhez.
A csicseriborsó viszont más szempontból érdekes, mivel magot hozó növény, amely nagyobb táplálékforrást jelenthet. A kísérlethez egy kompakt, „Myles” nevű fajtát választottak, amely kis mérete miatt jól alkalmazkodhat a szűk űrbeli termesztőterekhez.
A növényeket klímaszabályozott környezetben nevelték olyan cserepekben, amelyekben a termesztőközeg nagy része holdi regolitot (nagyon finom por és apró kőzettörmelék) utánzó porból állt. A kísérlet során a növények képesek voltak virágozni és magot hozni, vagyis teljes életciklusukat végigjárták.
Gombákkal tették termékenyebbé a holdport
A siker egyik kulcsa a talajhoz kevert vermikomposzt volt, amelyet földigiliszták állítanak elő, és gazdag tápanyagforrásnak számít. Emellett a kutatók a csicseriborsó magjait mikorrhiza gombákkal is kezelték. Ezek olyan gombák, amelyek szimbiózisban élnek a növények gyökereivel, és segítik a tápanyagok felvételét.
A gombával kezelt növények még akkor is képesek voltak magot hozni, amikor a termesztőközeg mintegy 75 százaléka holdi talajt utánzó anyagból állt. A gombák ráadásul segítettek csökkenteni a nehézfémek felvételét is, ami fontos szempont lehet az élelmiszer-biztonság szempontjából.
„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az arbuszkuláris mikorrhiza gombák és a növények közötti szimbiózis nemcsak sikeresen kialakul a holdi talajt utánzó közegben, hanem javítja annak szerkezeti stabilitását is, ami egy kulcsfontosságú akadály leküzdését jelenti abban, hogy a regolit egyetlen növényi generáció alatt működőképes termesztőközeggé váljon.”– értékelték az eredményeket a tanulmány szerzői.
Fogyasztható lesz-e a holdi termés?
A sikeres termesztés után még egy fontos kérdés maradt, hogy vajon biztonságos lenne-e megenni az így nevelt csicseriborsót. A kutatóknak még meg kell vizsgálniuk, hogy a holdi talajt utánzó közegből nem kerültek-e káros anyagok a magokba.
Amíg ezek az elemzések nem készülnek el, a kísérlet inkább azt bizonyítja, hogy a növénytermesztés ilyen körülmények között is működhet, nem pedig azt, hogy az űrhajósok már most ilyen élelmiszert ehetnének.
A kísérlet ezzel együtt azt is megmutatta, hogy amikor a növényeket teljesen holdi talajt utánzó közegben nevelték, már nem jutottak el a virágzásig, és a nagyobb regolit-arány a növekedést és a terméshozamot is visszafogta. A kutatók következő lépésként azt is vizsgálják majd, hogy a betakarított magok biztonságosan fogyaszthatók-e, és hogy a növények a Hold valós körülményei között is fejlődnének-e.
Borítókép: Freepik.com