Ez történik, amikor hétköznapi emberek mennek az űrbe

Több mint 60 éve a NASA és más űrügynökségek a legképzettebb és legfittebb embereket küldték az űrbe: orvosokat, tudósokat, bajnok sportolókat. De vajon mi történik egy átlagemberrel, akinek a legnagyobb kitartási teljesítménye egy Avatar-maraton a hétvégén? Eddig ez a kérdés válasz nélkül maradt – egészen a közelmúltig.

2021-ben négy civil töltött három napot a Föld körüli pályán, egy kisteherautó méretű kapszulába zsúfolva. Ez volt az Inspiration4 küldetés, amelyről mostanra érkeztek meg az első tudományos eredmények. Nézzük, hogyan reagáltak a testük és mit tanultunk a jövő űrutazásáról! — számolt be róla a SciShow.

Miért fontosak a civilek az űrkutatásban

Ahogy a kereskedelmi űrutazás terjed, egyre több civil kerül az űrbe – és ez kiváló lehetőséget ad az átlagos fizikai állapotú emberek megfigyelésére. Több adat = pontosabb kutatási eredmények, és még a NASA is profitál ebből: például a Mars-missziók egészségügyi kihívásainak feltérképezésében.

Egyszerű eszközökkel gyűjtött adatok

Az Inspiration4 legénysége Apple Watchokat hordott, iPadeken töltött ki hangulat- és kognitív teszteket, valamint okostelefonhoz csatlakoztatott hordozható ultrahanggépekkel vizsgálta egymást: szemeket, húgyhólyagot és nyaki vénákat figyeltek meg. Vér- és bőrproblákat is gyűjtöttek az immunrendszer állapotának felmérésére.

Az eredmények: jó hírek és meglepetések

A legfontosabb: a négy civil űrhajós semmilyen komoly egészségügyi problémát nem tapasztalt az út során vagy utána. Ez arra utal, hogy a rövid távú űrutazás nem jelent különösebb kockázatot az átlagemberekre nézve.

Érdekes adat, hogy bár hosszú küldetések alatt az űrhajósoknál gyakran alakulnak ki vérrögök, az Inspiration4 résztvevőinél semmilyen keringési problémát nem találtak. Ez megnyugtató hír rövidebb utakra.

Űrbeli rosszullét: megoldódhat a rejtély?

Az Inspiration4 során a kutatók a szemek állását is vizsgálták. Kiderült, hogy azok, akiknek szemmértéke változott az űrutazás után, kevésbé voltak hajlamosak az űrbéli rosszullétre. Ha további kutatások megerősítik ezt, a jövőben szemvizsgálatokkal előre jelezhetik, ki hajlamos a rosszullétre.

Hasonlóságok a profi űrhajósokkal

A civil űrhajósoknál is megfigyelték azokat a jelenségeket, amelyek a hivatásos űrhajósoknál is ismertek: például a telomerek – a kromoszómák végén lévő védőkupakok – meghosszabbodtak az űrben, majd gyorsan lerövidültek a visszatérés után, ami a DNS sérülékenységét növeli.

Emellett az űrutazás során régi vírusok (például a mononukleózis vagy a bárányhimlő vírusa) is újraaktiválódhatnak – ez komoly egészségügyi kockázatot jelenthet hosszabb missziók során.

Kognitív kihívások az űrben

Az Inspiration4 résztvevői a kognitív teszteken lassabbak és pontatlanabbak voltak, mint a NASA űrhajósai – annak ellenére, hogy eleget aludtak. Ez arra utalhat, hogy az adaptációs időszak alatt normális a mentális teljesítmény csökkenése, még akkor is, ha eddig a profi űrhajósoknál nem mindig mérték azonnal ezeket az eltéréseket.

A jövő: önálló orvosi mérések az űrben

Az egyik legfontosabb felfedezés, hogy a civilek képesek voltak saját méréseket végezni bonyolult eszközökkel, külső segítség nélkül. Ez alapvető fontosságú lesz például a Mars-missziók során, ahol akár 23 perc is eltelhet, mire üzenetet kapnak a Földről.

Polaris Dawn és a következő lépések

2024-ben elindult a Polaris Dawn küldetés, az Inspiration4 folytatása, ahol újabb adatokat gyűjtöttek a sugárzás hatásairól és a civil űrséta lehetőségeiről. A programban még további két küldetés is várható, amelyek egyre közelebb visznek minket ahhoz, hogy megértsük, hogyan hat az űr az átlagemberekre is.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Elképesztő felfedezés: a Mars egykor idegen létformák otthona lehetett
Új színt fedeztek fel a kutatók