Elképesztő összeg: ennyit rejtegetnek az ultragazdagok az adóhatóságok elől
A világ leggazdagabb emberei évtizedek óta egy láthatatlan pénzügyi rendszert működtetnek, amely dollártrilliókat von ki a közös kasszából. Egy friss jelentés most olyan számokat tárt fel, melyek szerint a leggazdagabb 0,1% adózatlan vagyona több, mint amit a világ szegényebb fele összesen birtokol.
Több pénz bújik el, mint amennyivel a világ fele rendelkezik
Pontosan tíz évvel a Panama Papers-botrány után az Oxfam közzétett egy jelentést, amely szerint a világ leggazdagabb 0,1%-a összesen 2,84 trillió dollár (2,47 trillió euró) értékű vagyont rejteget adózatlanul offshore számlákon. Ez az összeg meghaladja a Föld legszegényebb 4,1 milliárd lakójának – a teljes emberiség alsó felének – együttes vagyonát.
Az offshore számlákra kimentett, adózatlan magánvagyon összesen 3,55 trillió dollárra (3,08 trillió euró) rúg, ami nagyságrendileg megegyezik az Egyesült Királyság teljes éves gazdasági teljesítményével, és több mint kétszerese a világ 44 legkevésbé fejlett országának összesített GDP-jének.
Christian Hallum, az Oxfam adózási szakértője szerint az adóparadicsomok üzleti modellje továbbra is életképes:
„Az ultragazdagok vagyonkezelők és könyvelők hadát alkalmazzák, akik folyamatosan újabb és újabb kiskapukat találnak az adóelkerülésre. Ez nem csupán számviteli ügyeskedés, hanem hatalmi kérdés és büntetlenség.”
A leggazdagabb 0,01%
Az elosztás rendkívül egyenlőtlen: az összes adózatlan offshore-vagyon mintegy 80%-át a leggazdagabb 0,1% birtokolja. Ezen belül is kiemelkedik a top 0,01%, amely önmagában 1,77 trillió dollár felett rendelkezik – mindezt az adóhatóságok elől elrejtve.
Hallum hangsúlyozta:
„Ha a leggazdagabbak kezében van az összes offshore vagyon 80%-a, az egyenlőtlenség mérséklése nélkül az offshore-ipar tovább virágzik. A vagyonadó önmagában nem oldja meg a problémát, de elengedhetetlen része a megoldásnak.”
Miért nem tudják megállítani?
A globális átláthatóság javítására létrehozták az Automatikus Információcsere rendszert (AEOI), amelyhez eddig 126 joghatóság csatlakozott, köztük Szingapúr és a Brit Virgin-szigetek is. Mégis hatalmas a rés a rendszerben: sok fejlődő ország számára a komplex adatgyűjtési infrastruktúra kiépítése túl költséges és bonyolult.
Ghánában például 2014-ben írták alá a CRS-egyezményt, de csak 2022-ben kezdtek el adatokat kapni – miután közel egymillió dollárt fordítottak a szükséges rendszer kiépítésére. Számos fejlődő ország számára még ez sem kivitelezhető, így az offshore-vagyon nagy része továbbra is láthatatlan.
Megoldás: vagyonadó és globális nyilvántartás
Az Oxfam két fő követeléssel áll elő:
- Progresszív vagyonadó bevezetése az ultragazdagokra a G7-országokban,
- Globális vagyonnyilvántartás létrehozása, amely feltérképezné a tényleges tulajdonosi viszonyokat, és felszámolná az offshore struktúrákat rejtő cégeket és alapokat.
Hallum szerint ezek kombinációja lenne a kulcs a strukturális változáshoz, amely biztosítaná, hogy a leggazdagabbak arányosan járuljanak hozzá a társadalmakhoz, amelyekben élnek.
Európai helyzet: Görögország vezeti a listát
Az EU Adóügyi Megfigyelőközpont adatai szerint Görögország az offshore-ra kimentett vagyon GDP-hez viszonyított arányában vezeti az EU-t, az összeg eléri a görög GDP közel 80%-át, és az ország elveszíti társasági adóbevételeinek 47%-át – a legmagasabb arány egész Európában.
Őt követi Németország (29%), Észtország (24%), Franciaország és az Egyesült Királyság egyaránt 16%-kal. A görög vagyon döntő hányada Svájcban pihen, amely Luxemburggal, Ciprussal és a Csatorna-szigetekkel együtt az offshore világ legkedveltebb célállomásai közé tartozik.
Strukturális reformok és valódi globális együttműködés nélkül az offshore-rendszer továbbra is a világ leggazdagabbjainak biztonsági szelepjeként működik – a többiek rovására.
Ha lemaradtál volna: