Az ókori Egyiptom jelképe a piramisok mellett az azokat „őrző” szfinx, de könnyen lehet, hogy valójában ő sincs egyedül, hanem van egy titkos társa.
Újabb szenzáció van kilátásban Egyiptom egyik legismertebb helyszíne kapcsán, hívja fel a figyelmet a LADbible. Kutatók szerint ugyanis a Gízai-fennsík mélyén rejtőző struktúrák teljesen újraírhatják mindazt, amit eddig a piramisokról és környezetükről tudtunk. A legmeghökkentőbb állítás kétségtelenül az, hogy akár egy második szfinx is rejtőzhet a homok alatt.
Az olasz kutatócsoport speciális földradaros vizsgálatokat végzett a térségben, különösen a Hafré-piramis környékén. A visszavert jeleket hanghullámokká alakították, így sikerült képet alkotniuk a föld alatti képződményekről. Az eredmények szerint nem csupán kisebb üregek, hanem összetett, mesterségesnek tűnő struktúrák húzódhatnak a mélyben.
Egy második szfinx is lehet a föld alatt
Filippo Biondi radarmérnök nemrégiben egy interjúban beszélt a felfedezésről, és nem rejtette véka alá magabiztosságát. Azt mondta, saját becslése szerint „körülbelül 80 százalék” az esélye annak, hogy valóban létezik egy második szfinx.
A szakember szerint az egyik kulcsfontosságú jel az volt, hogy olyan szimmetrikus korrelációkat találtak, amelyek rendkívül valószínűvé teszik, hogy az egyik közeli domb alatt egy szfinx méretű objektum bújik meg. Érdekes adalék, hogy az elméletet az úgynevezett Álom-sztélé is megerősítheti ezt az, hisz azon két szfinx ábrázolása látható.
Egy föld alatti várost is találtak?
Tegyük hozzá, hogy nem ez a kutatók egyetlen erős állítása. Azzal már korábban is bekerültek a hírekbe, hogy méréseik alapján akár egy sokkal nagyobb rendszer is körvonalazódhat a föld alatt: függőleges aknák, vízszintes folyosók, sőt egy összetett járatrendszer nyomait is felfedezték. Biondi ennek kapcsán sem fukarkodott a nagy szavakkal: „A Gízai-fennsík alatt valami hatalmas dolgot mérünk. Egy föld alatti megastruktúra van ott.”
Ez az állítás azonban már sokaknál kiverte a biztosítékot: a tudományos közösség jelentős része erősen szkeptikus az eredményekkel kapcsolatban. Egy neves fizikus szerint a csapat véletlenszerűen azonosított néhány struktúrát a tomográfiás képeken, másokat pedig figyelmen kívül hagyott. Szerinte ha a módszer valóban ennyire hatékony lenne, más kutatók is alkalmaznák.
Mások szerint is humbug az egész
Egyiptom egykori régészeti minisztere még keményebben fogalmazott: szerinte az eredmények abszolút tévesek, és már maga az adatgyűjtési módszer sem elfogadott tudományosan. Hozzátette, hogy a kutatók az eddigi vizsgálatok során mindössze „kisebb üregeket” találtak, és azokat is nem hitelesített módszerekkel.
Biztos választ tehát továbbra sem kaptunk: valóban egy elveszett világ rejtőzik a piramisok alatt, vagy csupán hírnévre éhes kutatók igyekeznek szenzációs híreket generálni? Az mindenesetre biztos, hogy az egyiptomi piramisok és környékük több ezer év után is a tudományos érdeklődés homlokterében vannak.