Washington Post: Szijjártó titkosszolgálati segítséget ajánlott Iránnak a csipogós támadások után
A Washington Post egy kiszivárgott, nyugati hírszerzés által hitelesített telefonos átiratra hivatkozva arról írt: a 2024 szeptemberében történt, a Hezbollahhoz köthető csipogók felrobbanásával járó támadások után a magyar kormány együttműködést ajánlott Iránnak. A lap szerint Szijjártó Péter külügyminiszter telefonon biztosította iráni kollégáját, Abbász Aragcsit, hogy a magyar titkosszolgálatok minden releváns információt megosztanak az iráni féllel a vizsgálat során.
Mit állít a Washington Post az átirat alapján?
A cikk szerint Szijjártó arról beszélt, hogy a magyar szolgálatok kapcsolatba léptek az irániakkal, és átadják mindazt az információt, amit a csipogós támadások ügyében összegyűjtöttek. A Washington Post ezt a lépést úgy értelmezi, hogy újabb kérdéseket vethet fel a magyar kormány külpolitikai kapcsolatrendszeréről, különösen Irán, Oroszország és Izrael viszonylatában.
A támadások hátterét a beszámoló Izraelhez köti: a cikk felidézi, hogy 2024 szeptemberében Libanonban tömegesen robbantak fel a Hezbollahhoz köthető csipogók, és a történtek komoly nemzetközi visszhangot váltottak ki.
Miért került Magyarország a történetbe?
A Washington Post szerint Magyarország azért került reflektorfénybe, mert a csipogókon egy tajvani márka neve szerepelt, amelynek gyártását egy magyar cég licencmegállapodás alapján végezhette volna. A lap által idézett telefonbeszélgetésben Szijjártó hangsúlyozta: Magyarország semmilyen módon nem vett részt a támadásban, és a készülékeket nem Magyarországon gyártották.
Izrael-párti hivatalos álláspont, mégis iráni egyeztetés?
A Washington Post az ügyet azért tartja ellentmondásosnak, mert a magyar kormányt Európában Izrael egyik következetes támogatójaként írja le: a cikk szerint Budapest rendszeresen Izrael mellett szavaz nemzetközi fórumokon, és utal arra is, hogy 2025-ben Benjamin Netanjahu budapesti látogatásakor a kormány az ICC-ből való kilépést is bejelentette.
Lavrov-szál és geopolitikai kérdőjelek
A cikk kitér korábbi állításokra is, amelyek szerint Szijjártó Péter rendszeresen egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és felidéz olyan vádakat, amelyek az orosz oligarchákat érintő EU-s szankciók ügyében merültek fel. A Washington Post szerint mindezek fényében az iráni külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetés újabb vitákat gerjeszthet Budapest geopolitikai orientációjáról, különösen azért, mert Oroszország régóta stratégiai szövetségese Iránnak.
Szijjártó reagált: a cél a terrorfenyegetés elhárítása volt
A szöveg szerint Szijjártó Péter a Facebookon azt állította: külföldi titkosszolgálatok szivárogtathatták ki a korábbi iráni telefonbeszélgetésének átiratát a magyar választások befolyásolása érdekében. Úgy fogalmazott, hogy 2024-ben azért egyeztetett iráni kollégájával, mert álhírek terjedtek arról, hogy Magyarországnak köze lehetett a libanoni csipogórobbantásokhoz.
A külügyminiszter szerint a gyors diplomáciai és titkosszolgálati egyeztetéseknek köszönhetően sikerült elhárítani azt a veszélyt, hogy Magyarország terrorcselekmények célpontjává váljon. Emellett bírálta azokat – köztük a Tisza Párt elnökét is említve –, akik szerinte felelőtlen állításaikkal biztonsági kockázatot jelentenek.
Ha lemaradtál: Egyre közelebb lehet a nukleáris katasztrófa az Irán elleni légicsapások miatt
Mit érdemes figyelni a következő napokban?
A történet súlyát az adja, hogy egyszerre érint nemzetbiztonsági, külpolitikai és kampányidőszakban különösen érzékeny kérdéseket. A további fejlemények szempontjából kulcs lehet, hogy a kormány milyen részleteket közöl az egyeztetésről, és hogy lesz-e további hivatalos, dokumentált cáfolat vagy megerősítés az átirat állításairól.
Amennyiben a szövetségesek tudta nélkül egyeztetett a magyar külügyminiszter Iránnal, minden bizonnyal ronthat az Izraellel és az Egyesült Államokkal kialakult jó kapcsolaton.