Taskenti Nemzetközi Befektetési Fórum: mire számíthatunk 2026-ban?
Az ötödik Taskenti Nemzetközi Befektetési Fórum 2026. június 16–19. között kerül megrendezésre. Az idei téma – „Befektetési rugalmasság: új határok, új partnerségek” – egy sor sürgető kérdés köré építi a napirendet: hogyan lehet megvédeni a tőkét a globális bizonytalanság közepette, mely intézményi mechanizmusok növelik a befektetési rugalmasságot a feltörekvő piacokon, és hol húzódnak az új partnerségi útvonalak.
Taskenti Nemzetközi Befektetési Fórum 2026
A fórum kontextusát a makrogazdasági eredmények határozzák meg. A Nemzeti Statisztikai Bizottság adatai szerint Üzbegisztán GDP-je 2025-ben 7,7%-kal nőtt és meghaladta a 147 milliárd dollárt – ez a leggyorsabb ütem 2021 óta, és az egyik legmagasabb az európai és közép-ázsiai régióban. A Fitch Ratings és az S&P Global először emelte az ország szuverén minősítését BB–-ről BB-re, míg a Moody’s kilátásait „pozitívra” módosította. A Központi Bank adatai szerint a nemzetközi tartalékok meghaladják a 77 milliárd dollárt. Az export 24%-kal, 33,8 milliárd dollárra nőtt. A közvetlen külföldi befektetések 46,9%-kal emelkedtek, és a teljes tőkebefektetés 40,5%-át tették ki. Egy olyan gazdaság számára, amely 2017-ben csupán 4 milliárd dollár éves külföldi befektetést vonzott, a 2025-re várható 42 milliárd dolláros ugrás alapvetően más léptékű növekedést jelent. Ez a nyolc év alatt bekövetkezett tízszeres növekedés aláhúzza a nemzet befektetési környezetének mélyreható átalakulását.
A fórum a gazdasággal együtt növekszik. A tavalyi Taskenti Nemzetközi Befektetési Fórum több mint 8000 résztvevőt vonzott, köztük mintegy 3000 nemzetközi küldöttet 97 országból. A vendégek között volt Rumen Radev bolgár elnök, Robert Fico szlovák miniszterelnök, az összes közép-ázsiai állam kormányfője, Odile Renaud-Basso, az EBRD elnöke, valamint Dilma Rousseff, az Új Fejlesztési Bank elnöke. Az aláírt befektetési szerződések és kereskedelmi megállapodások összértéke elérte a 30,5 milliárd dollárt. A platform érettségét azonban nem az aláírások száma, hanem a konverziós arány mutatja legjobban – a visszatérő befektetők számára egyre inkább az a mutató számít, hogy a megállapodások mekkora hányada alakul át működő eszközökké.
Az idei fórum középpontjában a 2026 márciusában elnöki rendelettel létrehozott Taskent Nemzetközi Pénzügyi Központ (TIFC) áll. A címsor mögött egy konkrét intézményi architektúra húzódik meg: a common law elvein alapuló különleges jogi rendszer, egy dedikált pénzügyi szolgáltatások felügyeleti szerve, egy választottbírósági központ (TIAC) és 2076-ig érvényes adómentességek. A TIFC része annak a globális trendnek, amely a nemzetközi piaci szereplők számára ismerős jogi környezetet és szabályozási kiszámíthatóságot kínáló specializált pénzügyi központok felé halad. Meghatározó jellemzője az ország jogi kereteibe való integráció: a központ külön joghatóság létrehozása helyett egy speciális jogi rendszer keretében működik, ami csökkenti a szabályozási széttagoltságot és egyszerűsíti a hazai gazdasággal való együttműködést. A világ vezető pénzügyi központjainak vezetőit és az Üzbegisztánban működő nemzetközi befektetőket felvonultató panelbeszélgetés a következő központi kérdéssel foglalkozik: milyen gyakorlati feltételek mellett vonzhatja a TIFC a nemzetközi piaci szereplőket.
A Taskenti Nemzetközi Befektetési Fórum (TIIF) 2026 programja négy tematikus pillérre épül: befektetési reziliencia és tőkevédelmi mechanizmusok, pénzügyi infrastruktúra és tőkepiaci fejlesztés, kereskedelmi összeköttetések és logisztikai folyosók, valamint energetikai átállás és klímafinanszírozás. A legfontosabb ülések között szerepel az alternatív befektetési alapok szabályozási keretéről szóló vita (amelyben először fogadják el a magántőke és a kockázati tőke jogalapját), a Közép-folyosóról és a kaszpi-tengeri logisztikáról szóló panel, a közép-ázsiai szuverén minősítésekről szóló ülés, valamint a gyakorlati szakemberek által vezetett, a határpiacok vegyes finanszírozási eszközeiről szóló műhely. A választottbíráskodásnak és a vitarendezésnek szentelt szekcióban két panelülésre kerül sor, amelyeket a Taskent Nemzetközi Választottbírósági Központtal (TIAC), a Brit–Üzbég Jogi Egyesülettel (BrULA) és a brit nagykövetséggel közösen szerveznek. A témák az üzbég választottbírósági ökoszisztéma intézményi kialakításától – beleértve az innovatív Vitarendezési Protokollt (DAP) – az ország globális befektetésvédelmi rendszerben betöltött helyéig terjednek: ISDS-keretrendszerek, kétoldalú befektetési szerződések reformja és a New York-i Egyezmény végrehajtása.
Az energetikai napirend különös figyelmet érdemel. Üzbegisztán ambiciózus célt tűzött ki maga elé: 2030-ra 54%-ra kívánja növelni a megújuló energiaforrások arányát a villamosenergia-termelésben. Jelenleg az ország összesen több mint 4 GW beépített kapacitású nap- és szélerőműveket üzemeltet, és a projekttervek további 19 GW zöld kapacitást irányoznak elő. Mindezek mellett a köz- és magánszféra közötti partnerségi mechanizmus is folyamatosan fejlődik: 2025 elejére mintegy 28 milliárd dollár értékű PPP-megállapodást írtak alá az országban. A befektetők számára ez egy nagy, strukturált piacot jelent, szabványosított PPA-szerződésekkel és egyértelmű belépési mechanizmussal – ezt a témát a fórum energiaügyi panelje fogja részletesen vizsgálni.
A TIIF 2026 megtartja kétoldalú üzleti fórum formátumát, tükrözve Üzbegisztán gazdasági partnerségeinek bővülő földrajzi kiterjedését. A megerősített platformok között szerepelnek üzleti fórumok a Koreai Köztársasággal, az Egyesült Államokkal, Horvátországgal, Magyarországgal, Törökországgal és Albániával, valamint egy Kína–SCO-országok közötti befektetési párbeszéd; a rendezvény közeledtével a program tovább bővül. Az állam- és kormányfők részvételével zajló plenáris ülés adja meg az üzleti program alaphangját. Ezzel párhuzamosan egy mintegy 6000 négyzetméteres ipari és befektetési potenciált bemutató kiállítás is zajlik – 2025-ben egy hasonló létesítmény több mint 500 B2B és B2G találkozót tett lehetővé 100 résztvevő vállalat számára.
Ugyanakkor a fórum napirendje implicit módon rámutat a megoldatlan kihívásokra is. A vállalatirányítási ülés felveti a koncentrált tulajdonról a szétszórt tulajdonra való átállás kérdését – egy olyan folyamatot, amely nélkül a tőzsde továbbra is illikvid marad. A privatizáció és az állami vagyon tőzsdei bevezetésének megvitatása őszinte beszélgetést igényel a tempóról és az intézményi minőségről. Az OECD-szabványokon alapuló, a felelős üzleti magatartással foglalkozó panel elismeri, hogy az adókedvezmények önmagukban nem elegendőek az intézményi tőkéhez való hozzáféréshez – szükség van a szállítói lánc ellenőrizhető átláthatóságára és működőképes nemzeti kapcsolattartó pont mechanizmusokra.
Az üzleti programot hálózatépítő rendezvények egészítik ki: egy FIC és EY üzleti reggeli a digitalizációról és a mesterséges intelligenciáról, az éves SQB Befektetői Nap, az ESG-díjátadó ünnepség és az Európai Üzleti Est. Az informális program – egy meghívásos tenisztorna, a TIIF Open, és egy esti futás – azoknak a küldötteknek szól, akik a konferenciatermen kívül is szeretnének kapcsolatokat építeni. Az évfordulós estét a Stihia elektronikus zenei fesztivállal való együttműködés zárja – ez a részlet jól tükrözi azt a hangnemet, amellyel Üzbegisztán a nemzetközi közönség előtt bemutatkozik.
Üzbegisztán számára a TIIF már régóta nem csupán egy bemutató. A TIIF a befektetési politika működő eszköze, amelynek hatékonyságát nem az aláírási ceremóniák száma, hanem a fórumok között a gazdaságba ténylegesen beáramló tőke volumene alapján mérik. Az ötödik, jubileumi kiadásra akkor kerül sor, amikor az ország egyidejűleg elindít egy nemzetközi pénzügyi központot, elfogad egy alternatív befektetési alapokról szóló törvényt, és szuverén minősítésének javítását kapja – ez a konvergencia lehetőségeket teremt azoknak a befektetőknek, akik készek a növekvő intézményi bázissal rendelkező határpiacokon működni.
Mi is jelen voltunk 2024-ben: